Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történeti szemléletben. I. rész. A babonák

és haematológiai elváltozásokra, amelyeket csak a legújabb ismereteink alapján tudunk megállapítani. Még a jövő feladata kideríteni azt, hogy az egyes - szabadjon történelmi fogalommal kifejezni - humoralis elváltozásoknak van-e valamilyen kóros celluláris alapjuk. A régi időben monstrumokról beszéltek, ami alatt minden látható rendellenességet értettek. Ma csak a legsúlyosabb defektusoknál beszélünk monstrumról. A monstrum szó valószínűleg a monstrare szóból származik, ami azt jelenti, hogy mutatni, mutogatni. Ezeket a szörnyszülötteket piacokon mutogatták. Páriz Pápai latin szótárában a monstrum szó alatt azt mondja, hogy „Tsuda, Képtelen, Monstrosum corpus, az tsuda formájú test" és „Nunciare monstra" az „Képtelen dolgokat beszélni, mellyet senki nem hiszen". A XVIII. században tehát a „monstrum"-ról elképzelt babonás dolgokat nem mindig hitték el, és valószínű, hogy a XVII. századtól kezdve a monstrum, mint mutogatási fogalom fokozatosan átment a szörnyszülött fogalmába. A veleszületett rendellenességek rendszerét Meckel kezdte felállítani, de elsőnek alaposan Geoffroy St. Hilaire dolgozta ki. Bár már előbb is igyekeztek valamiféle rendszert kidolgozni, azonban hiányoztak az anatómiai és fejlődéstani fogalmak. Meckel és Geoffroy St. Hilaire már különbséget tettek a monstrum, az anomália és a kisebb fokú defektus között. A német, francia és az angol nyelvben elkülönítik a fokozati különbségeket, amikor „Anomalie"-ről, és „Malformation"-ról, vagy „Missbildungen"ről beszélnek. A „malformation"-ban kifejezésre jut, hogy formai változásról van szó, míg a német helytelen alakulásról beszél. A magyar nyelv ilyen pontos különbséget nem tud tenni. A pathológia és embryologia, valamint a morfológia fejlődésével két külön fogalom alakult ki, a formális és a kauzális genezis. A formális genezis a morfológiai alakulást kutatta, míg a kauzális genezis keresi az okot, amely a rendellenességet előidézi. A formális genezis az embriologia fejlődésével tartott lépést, a kauzális genezis kérdése sok tényezőtől függően alakult ki. A kauzális genezis kutatásánál nagy szerepet játszik a szülészet, az egyes betegségek etiologiájának felismerése, a genetika és még más klinikai problémák. Már a XIX. század első negyedében ki-