Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Hanny Irén, Keveházi Ferenc és Kulcsár Gizella: Néhány debreceni boszorkányper orvostörténeti vonatkozása

. . . „Jósza Mihályra honnan jött a nyavalyatörés" . . . „ki vette el ifjú Vas János férfiasságát?!!! . . ." Az a hiedelem, hogy a boszorkány impotentiát előidézni képes, a boszorkányhit egyik jellegzetes ismérve. Sajátos vonása egynehány debreceni,boszorkánypernek az, hogy a vádcselekmények között ősi magyar, pogánykori elemek is előfordulnak, így pl. Ormos Erzsébet (1626), Szaniszlai Mihályné (1711), vagy Barta Andrásné (1725) boszorkányperükben, mint táltosok szerepelnek. A táltost tulajdonképpen nem tartották boszorkánynak, aki hatalmát az ördöggel kötött szövetség útján szerezné meg, hanem a magyar népi hiedelem szerint a bűvös erőt már az anyaméhben nyerné el. Ismertetőjelük, hogy foggal születnek, egyes vidékek néphite pedig még azt is hozzáteszi, hogy hetedik gyermek hetedik gyermekeként. Ormos Erzsébet, „Tátos Erzse" néven 1626-ban lefolytatott pere különben a debreceni bíróság emberségesebb felfogásáról tanúskodik. A vádlottat különböző ördöngösségek mellett férjgyilkossággal is vádolják és először tortúrának vetik alá, majd megégetésre ítélik. Néhány nap után azonban „nehézkesnek találtatván, kegyelmet nyert, javulást fogadó reversalis mellett". A tény annál figyelemre méltóbb, mert a korabeli külföldi boszorkányperekben sem a graviditas, sem a gyermekágy nem akadálya a kivégzésnek. Az anyagi érdekeltség is nyilvánvalóvá válik pl. Sós Pálné 1693-as boszorkányperében. Az állandóan háborúskodó korszak katonái, zsoldosai, hajdúi tisztában voltak, hogy jelentéktelennek látszó sérülések esetén is meghalhatnak, vagy nyomorékká válhatnak. Ezért bűvös szerek használatában is kerestek védelmet. Ezt a hiedelmet sokan anyagi érdekből kihasználták. Szappanos János a következőket vallja: „Tudom nyilván, hogy az incta aszszony, valamely szentjóbi Török Lukács nevű hajdúnak burkot adott, hogy a golyóbis meg ne járja. És Párád alá menve, a török úgy meglőtte, hogy meghótt. Ezért reá jővén a hajdúk megfogták, hogy az ispányhoz vigyék, szidván nyilvánvaló boszorkánynak és addig reménkedék, hogy 9 német forintra elbocsátották." A külföldi boszorkányperekben is sokat olvashatunk kü-