Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Bencze József: A magyar paraszti köpölyözésről és érvágásról

elindultak. Hamarosan vissza kellett hozni, mert agyvérzéses tü­netek közt megbetegedett a császár. A katonaorvosok azonnal hat köpölyözőt tettek rá és napok múlva jobban lett. Tudjuk, hogy a salernói iskola versczetében is leírták a köpö­lyözés és érvágás hasznát. Az ókorban frekventált orvosi műveletek átmentek a közép­korba, de mint mindent, ezt is hamarosan a misztikum, főleg I. ábra. Előkészületek az érvágáshoz. Lübecki kalendárium, 1519 pedig a kultikus köd vette körül. Anélkül, hogy részleteikbe bo­csátkoznánk, csupán annyit említünk meg, hogy a középkor szá­mos korabeli leírása, képe, fa- és rézmetszete mutatja, hogy egy­házi szertartásokkal kapcsolták össze, csodás és babonás vonat­kozásokat fűztek hozzá: főleg alkalmazásának idejéhez, kevésbé az alkalmazás indikációihoz. Dcrűre-borúra köpölyöztek, eret vágtak, megfelelően a négy főnedv elméletének: a haj tatás, hány­tatás, köptetésen kívül legfőbb gyógymód lett a vér megtisztítása érvágás és köpölyözés útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom