Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Bencze József: A magyar paraszti köpölyözésről és érvágásról

elindultak. Hamarosan vissza kellett hozni, mert agyvérzéses tünetek közt megbetegedett a császár. A katonaorvosok azonnal hat köpölyözőt tettek rá és napok múlva jobban lett. Tudjuk, hogy a salernói iskola versczetében is leírták a köpölyözés és érvágás hasznát. Az ókorban frekventált orvosi műveletek átmentek a középkorba, de mint mindent, ezt is hamarosan a misztikum, főleg I. ábra. Előkészületek az érvágáshoz. Lübecki kalendárium, 1519 pedig a kultikus köd vette körül. Anélkül, hogy részleteikbe bocsátkoznánk, csupán annyit említünk meg, hogy a középkor számos korabeli leírása, képe, fa- és rézmetszete mutatja, hogy egyházi szertartásokkal kapcsolták össze, csodás és babonás vonatkozásokat fűztek hozzá: főleg alkalmazásának idejéhez, kevésbé az alkalmazás indikációihoz. Dcrűre-borúra köpölyöztek, eret vágtak, megfelelően a négy főnedv elméletének: a haj tatás, hánytatás, köptetésen kívül legfőbb gyógymód lett a vér megtisztítása érvágás és köpölyözés útján.