Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Regöly-Mérei Gyula: Semmelweis Ignác betegsége orvostörténelmi megvilágításban

nem azokat korának legkiválóbb tudományos munkáinak sorába emeli. Ha Semmelweis valóban paralysis progressivában vagy mániában betegedett meg, akkor legalább életének utolsó szakaszában találkoznunk kellene erre utaló jelenségekkel. Ezért ilyen irányba is kiterjesztettük vizsgálatainkat. Megállapíthattuk azt, hogy Semmelweis élete végéig nemcsak teljes értékű, hanem egyenesen kimagasló tudományos munkásságot végzett. Erre vonatkozó adatainkat az alábbiakban foglaljuk össze: 1. Semmelweis klinikája 1859-ben új épületbe költözött, a berendezést és átszervezést személyesen irányította. 2. Egészen haláláig szerkesztője volt az „Orvosi Hetilap" nőgyógyászati mellékletének. 3. 1858-ban magyar nyelven megírta a gyermekágyi lázról szóló első közleményét, 1860-ban pedig német nyelvű könyvét. „Nyílt leveleit" 1861-ben és 1862-ben adta ki. 4. Tanításával kapcsolatosan i860 és 1865 között összesen négy műve jelent meg, valamint hat más tárgyú (nőgyógyászati) közleménye. Kétségtelen az is, hogy még közvetlenül halála előtt is tudományosan dolgozott. Ugyanis már nem fejezhette be „A petefészektömlők műtéti kezelése" című, az „Orvosi Hetilap"-ban folytatásokban megjelenő művét. Az utolsó közlést az 1865. június 18-i számban (Melléklet: „Nő- és Gyermekgyógyászat", 43. hasáb) a „folytatjuk" megjegyzéssel találjuk, jeléül annak, hogy már nem előre elkészített, hanem folyamatosan megírandó munkáról volt szó, amit szerzője betegsége és halála miatt, nem fejezhetett be. A közlemény egyébként mind stílusában, mind mondanivalójában egészen magas tudományos fokot ér cl. y Egyik szakvéleményét Arányi Lajossal együtt írta meg. Ez a munka is magas szellemi képességet árul cl. A szüléssel foglalkozó rész vitathatatlanul Semmelweis műve. Az irat keltezés nélküli, mivel azonban Arányi már mint rendes tanár szerepel, azért biztosan az 1861 utáni időből származik, ebben az évben nyerte el ugyanis Arányi az ordináriusi címet. 6. Semmelweis tevékenyen vett részt az orvosi közéletben is. 1864-ben a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat igazgatóságának választmányi tagjaként fejt ki munkásságot.

19 Még ugyanabban