Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Daday András: Sebészsérelmek a XVIII. században

és céhek ellen. Az előbbiektől polgárjogot, az utóbbiaktól céhtagságot követeltek. A céhek legtöbbször ridegen elzárkóztak a kérések elől, vagy teljesíthetetlen követelésekkel álltak elő. A magistratusok, ha segíteni akartak is, csak ritkán törhették át a céhek évszázados falait. A sebészek kemény harcában a Helytartó Tanácson kívül sokszor belekeveredett az uralkodó, az egyetem és az orvosi rend számos tagja, úgy hogy nem egy scbészsérelem szinte országos hírűvé vált és egy évtizedig is foglalkoztatta az illetékeseket. Sebészeinket az idő folyamán már előzőleg is érték sérelmek, de azok főleg nemzetiségi és felekezeti alapon keletkeztek. így 1546-ban a nagyszebeni magyar sebészek amiatt panaszkodnak, hogy a szász céh nem akarja őket tagjai közé fogadni. 1656-ban viszont a pozsonyi protestáns sebészek megtagadják az ünnepi körmenetben való részvétüket és ezért a magistratus megfosztja őket az inastartás és felszabadítás jogától.

2 A következőkben az 1750. év után négy évtized sebészsérelmeivel foglalkozom. Ez alatt a 40 év alatt már érezhető Mária Terézia rendelkezésein és intézkedésein Van Swieten hatása. Majd az egykori papírokon II. József egyéni elképzelései is helyet követelnek maguknak. A sérelmekkel együtt természetesen a kor szellem- és szokásvilága is előtérbe nyomul, ami orvostötréneti ismereteink gazdagodásához vezet. Előre kell bocsátanom, hogy sebészeink sérelmeinek egy része csak vélt sérelem s egyéni hiúságból és érzékenységből származik, így látjuk ezt 1778-ban Nóvák Péter és Enyingi István hatvan éven felüli budai sebészek esetében, akiknek korukra tekintettel - bár az egyetemi vizsgát elengedték és a magistratus a tonzura és érvágás elvégzését megengedte s kivételesen a sebész testületben való maradásukat is kérte - mégis azt sérelmezték, hogy a vizsgázott sebészeket az ő rovásukra a testület gyűlésein és a nyilvános közös szerepléskor elsőbbség illeti meg.

3 Vékei Ferenc 1778-ban amiatt panaszkodik, hogy bár szegcdi születésű és ősei között senatorok és chyrurgusok is akadtak, mégis súlyos anyagi feltételhez kötik céhbe való felvételét. Négy aranyat követelnek azért, mert bemutatják a közösségnek, 3 ara-