Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Regöly-Mérei Gyula: Semmelweis Ignác betegsége orvostörténelmi megvilágításban

A nagy emberek magánélete és így betegségük is, rendszerint történelmi érdekességgel bír. A betegség magyarázhatja az egyéni élet számos változását vagy jelenségét, főként ha hanyatlásról, negativitásról van szó. A pozitív értelmű alkotás vonatkozásában, a tudomány döntő eredményeinek megtalálását illetően azonban már elsekélyesedik jelentősége, legfeljebb tragikumot képvisel és az elismerés, a hódolat érzései mellett, megdöbbenést és mély sajnálatot vált ki. A kutatás nagysága természetesen áttöri mindazt a burkot, amit akár a tragikum, vagy romantika, sőt esetleg a lekicsinylés szőhet betegségből a személyiség köré és lenyűgözően emelkedik a tudomány maradandó eredményeinek sorába. Ez a helyzet jut akkor is érvényre, ha Semmelweis betegségével foglalkozunk. Betegségének adatai körül, elsősorban pedig annak kórlényegét illetően, azonban olyan sok ellentmondást találhatunk a különböző irodalmi, sőt történelmi forrásokban, hogy jogosan kerül előtérbe: Semmelweis perének a betegségével kapcsolatos fejezete még napjainkban sem nyert befejezést. Mind a bel-, mind a külföldi irodalmi művek két vonásban teljesen megegyeznek, éspedig abban, hogy Semmelweis sepsisben halt meg és halála előtt valamely elmebajban betegedett meg. Az ápolás helyéről szóló adatok azonban már korántsem bizonyulnak egyöntetűnek. Az alservorstadti (Wien) lelkészi hivatal által, 1865. szeptember 19-én kiállított halotti bizonyítvány szerint Semmelweis a bécsi k. k. Allgemeines Krankenhausban halt meg. Schürer von Waldheim

1 a Niederösterreichische Landes-Irrenanstalt-ot jelöli meg. A „Presse" című egykorú lap (1865. augusztus 16-i szám) azt jelenti, hogy Semmelweis halála a döblingi elmegyógyintézetben következett be.

2 Innen származik a századeleji hír, hogy Semmelweis ugyanabban a szobában halt volna meg, mint Széchenyi István. Az egykori tanársegéd, Fleischer az 1872-ben kiadott nekrológjában

3 csak arról ír, hogy Semmelweist bécsi tébolydában helyezték el. Az „Orvosi Hetilap" egykorú száma

8 egyáltalában nem jelöli meg a gyógykezelés helyét. Semmelweis felesége a „Magyar Hírlap" című napilap számára 1906. október 2-án adott interwiewjában kezelési