Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Szodoray Lajos: Debreceni orvosok, gyógyítók és kórházak a XVII-XVIIII. században

A debreceni híres orvosok sorában dr. Szentgyörgyi József (1765—187.8) a következő, mint Csapó és Weszprémi utóda. Jéná­ban és Bécsben végzi orvosi tanulmányait és Bécsben 1795-ben avatják orvosdoktorrá. Előbb Győrött folytatott magángyakor­latot, majd 1799-ben hívja meg a Debreceni Tanács városi or­vosnak. Életét és működését Elekes György közölte (Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 8. 95. o. 1937.). Magyar zoológiát írt és az első magyar mikroszkóp birtokában volt. Szép portréja a Déri Múzeumban kiállított ,,Czeininger-féle" régi patikában látható. Kazinczyval tartott fenn őszinte barátságot. Egyes adatok sze­rint azonban a Mondolat összeállításában szerepe volt. 1831-ben a debreceni cholerajárvány idején az egészségügyi bizottság tag­jaként működött. Weszprémi István leányát vette el Földi János (1755-1801) ke­rületi orvos, aki a pesti egyetemen 1788-ban nyert orvosi okleve­let. Hajdúhadházán telepedett le. Különösképpen botanikai és zoológiai tevékenysége emelhető ki, nyelvújító és szépirodalmi tevékenysége mellett. „Rövid kritika és rajzolat a magyar füvész tudományról" című munkája 1793-ban Bécsben jelent meg. Ter­mészeti históriájának első kötete: „Állatok országa" 1801-ben je­lent meg, amelyben Linné rendszere szerint tárgyalja a zoológiát. Lugossy József emlékbeszédében írja róla: „Sokat tanított a bo­szorkányok, kísértetek és babonaságok ellen." Tehát népműve­léssel is foglalkozott. Diószegby és Fazekas voltak a tanítványai és Füvészkönyvük megírásában Földi János dolgozatait is fel­használták. Az orvosi diplomával bíró gyakorló orvosok mellett sebész­és borbélycéh is működött Debrecenben, akiknek száma kilenc­ben volt meghatározva, emiatt nem jutott a céh tagjai sorába Csokonai Vitéz Mihály édesatyja sem. Az orvosok és sebészek működését nagyban elősegítette az a körülmény, hogy már a XVIII. század elejétől fogva jól vezetett gyógyszertár működött Debrecenben, amelynek vezetői szaktudásukon kívül általános műveltségükkel is kitűntek. 1729-ben a debreceni gyógyszertár vezetője Lambik János, akit Bókay Benjámin, majd 1733-ban Scbwarzz&alder Zsigmond követ. 1754-ben a híres Kazay Sámuel lett a gyógyszertár vezetője, aki orvosi műveltséggel is bírt, Hát­

Next

/
Oldalképek
Tartalom