Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Hanny Irén, Keveházi Ferenc és Kulcsár Gizella: Néhány debreceni boszorkányper orvostörténeti vonatkozása

szervek rendellenessége?, tracheaelváltozás?, esetleg centrális ok?) vezethető vissza. Említésre méltó a tény, hogy míg a külföldi boszorkányperek vádlottjai gyakran bizonyulnak psychopatháknak, hysteriásoknak, elmebetegeknek, addig általában a magyarországi, kiemelten pedig a debreceni boszorkányperek vádlottjainál ez nem állapítható meg. Lehet, hogy voltak ilyenek is, de a jegyzőkönyvek adatai, néhány esettől eltekintve, amelyekben morális insaniára, illetve krónikus alkoholizmusra utaló adatok találhatók (pl. Szabó Kata pere 1718), nem tesznek említést. Boszorkánypereink országos viszonylatban is egészen a XVIII. század elejéig nélkülözik a külföldi perek bizarrériáit és túlfűtött sexuális elemeit. E tény társadalmi hátterének keresése tanulmányunk kereteit meghaladja, amelynek célja voltaképpen az volt, hogy a boszorkányperek orvosi szempontból történő feldolgozásának fontosságára felhívja a figyelmet. IRODALOM Bél Mátyás: Adparatus ad Históriám Hungáriáé. Pozsony, 1753. Bálint Nagy István: Orv. Het. 1928. 196. old. Berde Károly: A magyar nép dermatológiája, Budapest, 1940. Bornemissza Péter: Ördögi kísértetekről 1578. (Századok 1874. 6:588.) Bourneville: Bibliothèque diabolique, Paris, é.n. Bartels, M. K.: Die Medizin der Naturvölker, Leipzig, 189;. Fekete Lajos: Jászkunok története. Debrecen, 1861. Hansen ].: Zauberwahn, Inquisition und Hexenprozess im Mittelalter. München, 1900. Komáromy Andor: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910. Lehmann A.: Aberglaube und Zauberei. Stuttgart, 1925. Linzbauer Xavér Ferenc: Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé ab incunabulis Regni usque ad nostra tempóra, Studio et opera . . . congestus. Tom. I. (786., 789., 793. old.) II. (592. old.) Laufenauer K.: Előadások az idegélet világából. Budapest, 1899. Müller Friedr.: Beiträge zur Geschichte der Hexenprozesse in Siebenbürgen. Braunschweig, 1855.