Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Hanny Irén, Keveházi Ferenc és Kulcsár Gizella: Néhány debreceni boszorkányper orvostörténeti vonatkozása

Borbála kolozsvári bába boszorkányperc). A boszorkány hírébe keveredő népi gyógyítók komoly szerepét Paracelsus is elismeri, amikor a régi orvosi könyvek nyilvános elégetésekor azt mondotta: „inkább boszorkánvoktól tanulok gyógyítást, mint ezektől". 1602-től 1735-ig, az utolsó általunk ismert perig, Debrecen városában 62 alkalommal, az előbbiekkel együtt tehát 65 ízben volt bírósági eljárás boszorkány-ügyben. A 65 per kimenetele a következő: megégetés 25 előzetes kivégzés, megégetés 2 lefejezés 1 kitiltás 16 kitiltás, megveretés 5 megveretés 1 tisztító eskü felmentéssel 1 kimenetelt nem tudni 13 biztos felmentés 5 ecclesia megkövetése 1 Tárgykörük szerint a tényleges vádcselekménnyel rendelkező perek két csoportba oszthatók: az orvostörténctileg érdekes, és orvostörténeti szempontból közömbös perekre. Az utóbbiak tarka együttesében a legkülönbözőbb vádak találhatók: jövendőmondás, tolvajlás, kincsásás, orgazdaság stb. Nyolc perben a fővádat a paráznaság ténye képviseli, mintegy bizonyításul, hogy a boszorkánynak és a meretrixnek a fogalma Magyarországon is szorosan összefüggött. Ez világviszonylatban is így volt. A boszorkányhit általában igen sok sexuáüs elemet tartalmazott; rontó bántalmukat az ördöggel történt testi érintkezés útján nyerték el. A többi magyarországi boszorkányperben is találunk olyan adatokat, amikor a boszorkányt erkölcstelenséggel is vádolják. Igen jellegzetes különbség azonban a külföldi és hazai boszorkányperek között, hogy nálunk ezekben az esetekben a boszorkányság vádját általában elejtették és az ítéletet erkölcstelenségért hozták meg. Sőt amikor Szabó Zsig7* 99