Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Varga Lajos: Adatok a szabadságharc egészségügyi szolgálatának megszervezéséhez

ADATOK A SZABADSÁGHARC SË G ÜGYI SZOLGÁLATÁNAK MEG SZERVEZÉSÉHEZ EGÉ SZírta: Dr. VARGA LAJOS (Budapest) A

z 1848-as forradalom meghozta azokat az eredményeket, amelyekért legjobbjaink vezetésével a magyar nép harcolt és amelyeknek megvalósítására minden igaz hazafi régtől vágyott. A legfontosabb forradalmi vívmányok a következők voltak: jogegyenlőség és közteher viselés (1848. VIIT. te), megszűnt az úrbéri szolgáltatás (1848. IX. tc.) és a jobbágyság 900 éves intézménye. Az 1848. XX. tc. rögzítette az egyházak teljes egyenjogúságát és a szabad vallásgyakorlatot. Sajtószabadság lett (1848. XVIII. tc). Azonnal megindult a forradalmi vívmányok megerősítését szolgáló szervezkedés. A megtámadott haza védelmére szinte egy emberként ugrott talpra az egész magyar nép. Hozzákezdtek a honvédség és az egészségügyi szolgálat gyors megszervezéséhez is. A betegek gyógyításához, a sebesültek ellátásához, az egészségvédelmi intézkedések végrehajtásához nemcsak központi irányításra, hanem orvosokra, gyógyszerészekre, kötszerekre és gyógyszerekre volt szükség. Az egészségügy vezetőin kívül annak névtelen katonái is beálltak a csatasorba. Ápolói, honvédorvosi, gyógykovácsi tanfolyamokat rendeztek. Kórházakat szerveztek, vezettek és mind a kórházakban, mind a harctereken a közvetlen segélynyújtásból, sebesültek ellátásából is kivették a részüket. Ahozz azonban, hogy mind a katonai, mind a polgári egészségügyi szolgálatban a rendkívüli idők által megkívánt módon helyt lehessen állni, szükségessé vált az egész magyar egészségügy átszervezése.