Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)
Dr. Bencze József: ősmagyar motívumok orvostörténeti maradványainkban
kicsinyelni, vagy mosolygással figyelnünk, mégkevésbé az orvostörténelmi vonatkozásokat. Ne felejtsük el, hogy egészen a XVIII. századig osztálykülönbség nélkül nagyjából közös volt a misztikus, babonás és empiriás hiedelemanyag. 16 Főnemesek, főpapok, köznemesek, zsírosparasztok, jobbágyok, majd a cselédek, zsellérek egyformán foglalkozta vele és hittek, bíztak benne. Csupán a XVIII. században kezdett a főnemesi és középnemesi osztály kulturálisan egyre inkább elszakadni az alsóbb néposztályoktól és ettől fogva amilyen mértékben emelkedett, olyan mértékben igyekezett az alsóbb szegény néposztályt jobban viszszatartani műveletlenségében és tudatlanságában. Ez osztályérdekük volt, amit hamar felismertek és fontosnak is tartottak, még akkor is, amikor a szabadságharc után a jobbágyság felszabadult. Attól fogva mégis kismértékben, végtelen lassú tempóban elkezdett a kisparaszti tömeg is emelkedni gazdaságilag és kultuárilasn is. De a cseléd-zsellérsommás réteg, amely a hazai lakosság igen nagy percentjét, talán harmadát tette ki, megmaradt a maga szegénységében, kizsarolt, írástudatlan műveletlenségében. Éppen ezek a majorok és puszták lakói, a szegényparaszti rétegek lettek az ősi hiedelmek hordozói, megtartói, rezerválok Biztos az, hogy a magyar nép hiedelemvilága sokkal több volt számára évszázadokon keresztül, mint egyszerű népszokás. Életszemlélet volt az, amelyben hitt és bízott, amellyel igyekezett megmagyarázni mindent, amit nem értett, az élete minden megnyilvánulását a születéstől a halálig, a természet minden titkát és jelenségét. Ne higyjük, hogy bármelyik vallás is változtatott ezen! Merem állítani, hogy keresztény és keresztyén vallást is összekeverték ezzel az ősi hiedelemvilágukkal és ezt a keveréket hitték és bíztak benne, de ezt sohasem tagadták. Mindez egyre csökkenő mértékben nagyjából a századfordulóig tartott, az első világháború már sokat változtatott rajta, de még ma is meglelhetjük nyomaiban, foszlányaiban. Ez a nagy változás logikus következménye a szocialista forradalmi fejlődésnek, amely művelődési, gazdasági, társadalmi téren arra törekszik, hogy az önhibáján kívül elmaradt magyar népet