Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Bencze József: ősmagyar motívumok orvostörténeti maradványainkban

cseléd, zsellér, sommás népénél és kisebb részben a falu szegényebb osztályánál tapadt meg. A szovjetunióbeli rokon népeknél a szociális és kulturális előrehaladással megfogyatkoztak, de kezdetben a nagy forradalom után kétségtelenül akadályozták a szocializmus fejlődését is.

10 Nagy kár, hogy Diószegi Vilmos nem írja le a szovjetunióbeli tapasztalatai közt a sámáni manuális gyógyítás eszközeit, gyógyfüvek és más orvosságait. Térjünk át a magyar orvostörténeti vonatkozásokra, amelyek ma már nyelvészeti és néprajzi alapon is beilleszthetők az ősi táltosi rendszerbe, amelyek megmaradtak, ha csökkenő mértékben is, a kereszténység tíz századán keresztül. Az összehasonlítások alapján bizonyos az, hogy sem a szláv, sem a germán szomszéd népeknél, vagy a románnál, a magyar táltosi hiedelemhez hasonló vagy azzal megegyező hiedelem nincsen. Ezek népi hiedelemvilágában is szerepelnek bizonyos „csodálatos" vagy „jellel" született torzszülöttek, amelyek jót, vagy rosszat jelentenek. Ott is vannak garabonciások, vándorlóemberek, Fahrende Schülerek, Studentck. tudósok, de azok lényegükben különböznek és a hozzájuk fűződő hiedelmek is mások. Ott is vannak extázisba eső csodatevők, de ezek lényege és tevékenysége más és nem egyezik meg a magyar nép táltosával. Már maga az extázisig menő „révület, rémület, rejtelem, rejtés" szavaink is visszavezethetők kitűnő nyelvészeink (Gombócz, Zsiray, Vikár Béla, Bárczy Géza) szerint az ősmagyarságig. Ezeknek a szavaknak jelentőségét sok egyéb mellett legélesebben bizonyítják a még ma is élő magyar regülések, regősénekeink, főleg a székelységnél és a nyugat-dunántúli Vas-Sopron megyék falvaiban. Tudnunk kell azt is, a „regüs, regős" szó szintén ősi arvos-uros-javas mellett a csodatevőt, varázslót, segítőt, tudóst, gyógyítót is jelentette és jelenti ma is a rokon népek nyelvében.

11 íme egy érdekes orvostörténeti motívum, amely egyedülállóan magyar; a betegséget „átok" is okozhatta és annak megszüntetésére a táltos volt hivatott. Maga az „átok" szavunk szintén ősmagyar kifejezés és jelentése ugyanaz volt, mint ma. A könnyebb megértés végett a rengeteg változatban élő és már