Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Katona Ibolya: Dr. Fekete Lajos munkásságáról

Életének egyes szakaszairól vajmi keveset tudunk, de szorgos, termékeny munkásságából következtethetünk azokra. Munkái előszavából majdnem mindenütt kicsendül a buzdítás az alkotásra. Megtette azt ő maga is, amire az utódokat biztatta, - tovább haladt, mint elődei, amelyről kéziratai és nyomtatásban megjelent művei tanúskodnak. Az orvostörténelmi kutatás fontosságába vetett hite legyőzte az alkotást gátló akadályokat, amelyeket „elszigetelt helyi viszonyaim" kifejezéssel örökített meg. A jelenkor orvosainak munkásságát tovább kell folytatni, hogy felvirágozzék ez a tudományág is, amely hivatott a ma orvosát megtanítani a példák sokaságán keresztül arra, hogy csak a haladás erőit támogatva szolgálhatjuk az orvostudományt. JEGYZET I. (L. III. S. K. 910. 1. 3730 pont.) z. Az „Orvosi Tár" megszűnése óta magyar nyelvű orvosi folyóirat nem volt. Bár ebben az esztendőben indította meg Wachtel Dávid német nyelvű (Zeitschrift für Natur und Heilkunde in Ungarn c.) folyóiratát, amely 1860-ig jelent meg. De ez a lap nyelvében és szellemében idegen volt a magyar orvosok gondolkodásának többségétől. (Budapest Királyi Orvosegyesület Jubiláris évkönyvében 1837—1937-ig Korbuly György a Budapesti Kir. Orvosegyesület Története IV. fejezet 142. oldal.) 3. Poor Imre: Orvosi pályakérdések ügyében^ Orvosi Hetilap i860. 19. szám 377.) 4. Chyser Kornél: A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története könyvből a 18. előpataki nagygyűlésről c. fejezet 22. oldal.