Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Prof. Petrov B. D.: Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban

vezetésen a centrális gátlás felfedezése I. M. Szecsenov nevéhez fűződik. I. M. Szecsenov felfedezései feltárták az élettani és lelki folyamatok mechanizmusának kapcsolatait. Itt Szecsenov a szervezet és környezete egységéből és szétbonthatatlanságából indult ki. I. P. Pavlov segítségére volt V. A. Baszov (1812-1879) orosz fiziológus és sebész felfedezése. Baszov 1842-ben, a történelemben első ízben hajtott végre olyan műtétet, amellyel egy kutyánál állandó sipolyt készített; így vezette be a kutatás műtéti, fiziológiai módszerét állandó kísérleti feltételek mellett. I. P. Pavlov érdeme elsősorban az, hogy bebizonyította, hogy fogalmaink fejlődésének új szakasza, amelyben a szervezetnek a környező természettel való egységét valljuk, helyes. I. M. Szecsenov tézisét tovább fejlesztve I. P. Pavlov eljutott a feltételes reflexek felfedezéséhez. A feltételes reflexek lettek viszont későbbi felfedezések nyitjává. A fejlődéselméleti elv alapián I. P. Pavlov új fiziológiát teremtett, amely magába foglalja az élő szervezet funkcióit - az élőlények primitív ingerlékenységétől a lelki működésig. A tudomány történetében először tekintették a fiziológiai és pszichikai jelenségeket teljes egységnek. I. P. Pavlov nem volt szobatudós. Jellemző volt rá tevékeny közreműködése a társadalmi életben és haladó álláspontja a társadalmi problémák megoldásánál. így például a fiziológusok XV. Nemzetközi Kongresszusán Leningrádban, Pavlov kifejtette a háborúval kapcsolatos álláspontját. Elismerve a felszabadító háborúk szükségességét és igazságosságát, Pavlov elítélte a háborút- „A háború, lényegében állatias eszköz, amely nem méltó a végtelen lehetőségekkel bíró emberi értelemhez. Megfigyelhetjük, hogy ma csaknem általános az óhaj és törekvés a háború elkerülésére s azt hiszem eszközeink hatásosabbak, mint azok, amelyeket azelőtt használtak." I. P. Pavlov álláspontjának humanizmusát nyilvánvalóvá teszi kijelentése: ,,Minél több kísérletet végzünk állatokon, annál kevesebb a kísérleti állat szerepét betöltő ember". I. P. Pavlov számos követője ért el további haladást annak