Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Prof. Petrov B. D.: Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban

a jelenségek materialista magyarázatához ragaszkodott, s amely fejlődése folyamán a híres I. M. Szecsenav, N. A. Wedenszki, A. A. Uhtomszki és I. P. Pavlov fiziológusokat nevelte ki. Az orosz orvostudomány fejlődésében előkelő szerepet játszott két magasabbfokú nevelőintézet, amelyek egyidejűleg a széleskörű tudományos kutatás központjai voltak: a Moszkvai Egyetem és a Szentpétervári Katonai Orvosi Akadémia. A Moszkvai Egyetem kétszáz éves fennállása alatt sok orvostudóst nevelt. N. I. Pirogov, Sz. P. Botkin, I. M. Szecsenov is a Moszkvai Egyetemről került ki. A Moszkvai Egyetemen szervezték meg G. A. Zaharjin és A. A. Osztrumov belgyógyászok, I. M. Szecsenov a fiziológus, N. V. Szklifoszovszki, A. A. Bobrov és P. I. Gyakonov sebészek, A. J. Kozsevnikov ideggyógyász, F. F. Eriszmann higiénikus, V. F. Sznegirev nőgyógyász, N. F. Filatov gyermekgyógyász és Sz. Sz. Korszakov pszihiáter tanfolyamait. A Moszkvai Egyetem orvosi fakultása nagy befolyást gyakorolt az orvostudomány valamennyi ágának fejlődésére. A Katonai Orvosi Akadémia, amelyet Szentpétervárott, 1798ban alapítottak, szintén fontos szerepet játszott az orosz orvostudomány fejlődésében. Az Akadémia tanárai az első pillanattól kezdve értékes közreműködésükkel gazdagították az orvostudományt. P. A. Zagorszki professzor (1764-1846) alapozta meg az orosz anatómiát. 1807-ben jelent meg az első orosz „Sebészeti kézikönyv", amelyet I. F. Busch írt, aki egyúttal az Akadémiához tartozó sebészeti klinika megszervezője is volt. Az akadémiai orvosok vállvetve dolgoztak együtt a legkiválóbb fizikusokkal és vegyészekkel. V. V. Petrov (1761—1834), a fizika professzora fedezte fel az elektrolízis jelenségét; egy fizikai laboratóriumot állított fel az Akadémián. Egy orosz vegyészeti iskola alapítója, N. N. Zinin, az anilin szintézisével szerzett hírnevet az Akadémiának. A biokémikus A. J. Danilevszki mint úttörő ismeretes a fermentek tanulmányozásában és Sz. V. Lebedev volt a szintetikus gumi megteremtője. N. I. Pirogov, a sebész, I. M. Szecsenov és I. P. Pavlov fiziom