Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Földes Vilmos: Kuruzslók és javasasszonyok

rosseb egye ki az orrod közfalát, a férgek rágják ki a testedet, hogy az orbánc törjön ki rajtad stb., stb." Az úgynevezett „cifra káromkodások" jellemzően mutatják, hogy milyen nagy hatalmat tételez fel a laikus ember pl. a fenéről, s annak hatalmáról. „Egye meg a fene, ameddig kint van a csizmájából, egyen meg a fene kenyér nélkül, olyan apróra, mint a mákszem, fene húzzon ki a gyepre, úgy mén bele, mint a tekintetes úrba a veszett fene." Ezek a szavak régen mind titokzatos szellemeket jelentettek, a mai ember előtt nem is többek ezek káromkodásba menő szavaknál. Erdélyben és a Tiszaháton a nép a nagyobb nyomaték kedvéért „böjtöt fogad az átkára", azt hiván, hogy a rontó művelete erősebb hatású lesz, ha a rontás ideje alatt nem eszik, esetleg testét sanyargatja, folyton egy helyben ül, közben csak a megrontásra gondol, az átkot énekli, de gondoskodik előre arról, hogy a megrontandó is tudjon ezen cselekedetéről. Általánosan elterjedt hit azonban, hogyha ártatlant böjtöl meg valaki, vagy ha a böjtöt megszegi, akkor őt magát éri az átok. A néphit szerinti babona gazdag világában a betegségek eredetéről vallott felfogásban gyakoriság tekintetében első helyen bizonyos „tiltott cselekvések" állanak. Pl. aki a halottasház ablakán benéz, árpát kap a szemére, aki karácsony estéjén köp, keléses lesz, ha az asszony kántorböjt idején mos, tele lesz a keze sebekkel, aki nagypénteken fésülködik, kihull a haja, aki szoptatós asszony ágyára ül, arra reáragad az asszony teje (emlőgyulladást kap), aki asztalra ül, kelés lesz a fenekén, aki nagypénteken vizet merít a kútból, pattanásos lesz, aki újjal mutat a holdra, keze összezsugorodik, aki más valakit vizelni lát, felszálkázik az ujja, aki tűzcsóvával játszik, ágyba vizelő lesz, ha a terhes ráfelejtkezik, megcsodál vagy megfog valami különös állatot, szőrös anyajegy lesz a gyermekén, ha a terhes tököt vagy gyümölcsöt lop, kopasz fejű lesz a gyermeke, aki a kezét olyan vízbe teszi, amiből tyúkok ittak, szemölcsös lesz a keze, nem szabad a kisgyermek talpát vakarni, mert nem tanul meg járni stb., stb. Ezek tehát mondhatni mindenkinek és minden helvzetre tiltó szabályokat jelentenek s ma már inkább csak illemre és jó cselekedetekre van nevelő hatásuk.