Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Horánszky Nándor: Schwartzer Ferenc és Schwartzer Ottó jelentősége a magyar psychiatria történetében
közönséges „tébolyodottakat", valamint az „őrültség következtében" bárgyúakat, szóval a defektus állapotban szenvedőket kell elhelyezni. A terjedelmes emlékiratot „tudomásul vették", de eredménye az akkor már nagyon viharos időkben nem is lehetett. Majdnem egyszerre a beadvánnyal, 1848. október 24-én, kéri Fekete (előbb Schwartzer) Ferenc Stáhly egészségügyi osztályfőnöktől, sebészi oklevélre hivatkozva, tábori főorvosi kinevezését, amely röviddel rá meg is jelenik. 17 Kinevezik főorvosnak, századosi címmel, a Pécsen alakult 36. honvédzászlóaljhoz, amely később Eszéken állomásozik, parancsnoka Rátz Sándor őrnagy. 18 Ennél a beosztásnál nyilván figyelembe vették Pécs környéki származását és szerb nyelvtudását. 1849 márciusáig semmit nem tudunk felőle. Ekkor a szegedi tábori kórháztól a debrecenibe rendelik, ahol helyettese Kanka Károly törzsorvosnak. 19 Július 14-én már a Bácskában, a szeghegyi táborban van, ahonnan jelenti, hogy gyógyszerekben és sebészeti eszközökben tetemes hiányt szenvednek. Később Topolyán és a temerini táborban működik, ahonnan július 23-án részletes jelentés és orvosi létszámkimutatást küld a hadegészségügyi osztálynak. Ekkor már a IV. hadtest rendezőfőorvosa, 37 alája beosztott orvossal. Ezek közt van Korányi Frigyes, a 104. zászlóaljnál működő ideiglenes főorvos, studiosus medicináé. Jelenti, hogy az epemirigy", vagyis cholera megszűnt. Közli, hogy a bánáti kórházak a legrosszabb állapotban vannak, „mert az ottani orvosoknak esmmi sebészi tudományuk nincsen, hogy nagyobbszerű peratokat véghez vihetnének." Jelentést küld a Hegyes és Szeghegy környékén lezajlott csatáról, közölvén a holtak és sebesültek számát, valamint azt, hogy 19 nehéz sebesültön,, a csonkítást rögtön véghez vitte." Utolsó szabadságharcáról származó írása a „giorgeviai táborból" kelt, július 24-én. A szabadságharc végén már törzsorvos volt. 20-21 1849 szeptemberében az ő neve is megjelent azon a listán, amely érvényteleníti a „rebellis kormány" által engedélyezett magyarosításokat. 22 A szabadságharc végnapjaitól 1S50 tavaszáig, családi hagyományokból csak annyit tudunk felőle, hogy ebben az időben megnősült. A bécsi származású Klammer Anna egész élete folyamán, az intézet szervezésében, különösen gazdasági vezeté-