Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Horánszky Nándor: Schwartzer Ferenc és Schwartzer Ottó jelentősége a magyar psychiatria történetében

gon. az elmebetegek még mindig börtönnek is beillő zárkákban sínylődtek, vagy Schwartzer Ferenc szavai szerint „nyilvános helyeken, hajléktalanul és orvosi segítség nélkül kóborolnak mások nevetségére".

3 A cél elérése felé azonban határozott lépés nem történt. Egy érdemes magyar embernek, Pólya Józsefnek magánvállalkozása volt első elmegyógyintézetünk felállítása, 10 beteg számára. De ez a vállalkozás, márcsak az intézet rövid élete miatt sem jelentett lényeges könnyítést a magyar elmeügyön. Pólya rendkívül tevékeny, sokoldalú tudós, polyhistor volt, aki szerteágazó tudományos érdeklődése mellett „szellemtanász" is volt és némi irodalmi működést is fejtett ki ezen a téren. Azonban minden nemes törekvése mellett sem tudott elemeorvosi iskolát alapítani. Elmebetegügyünk rendezésére az első lépés egy országos elmegyógyintézet felállítása lett volna, de a kormányzatnak semmi érdeke sem fűződött Magyarország kulturális fejlesztéséhez. Politikai és pénzügyi nehézségeken kívül akadályozta a tébolyda létrehozását az a körülmény is, hogy megfelelő szakembereink nem voltak. Néhány orvos-autodidakta csekély irodalmi működésétől eltekintve, ebben az időben a magyar psychiatria még nem született meg. Pedig Bécsben már sikeresen működik Viszánik Mihály, aki magyar származása ellenére a Bécsi Egyetemen az elmekórtan „akadémiai tanára" lett és akinek működése alatt a hírhedt „Narrenturm"-ba bevonult az új kor szelleme. Lehullottak a bilincsek, megszűntek a börtön szerű cellák és megkezdődött az elmebetegeknek hasznos munkával való foglalkoztatása. Ezt a kiváló, magát magyarnak valló orvost tekintik az osztrák elmeügy reformátorának.

4 Viszánik volt a magyar tudományos elmegyógyászat megalapítójának, Schwartzer Ferencnek tanítómestere. Schwartzer Ferenc 1818. november 24-én született a Baranya megyei Babarcon, ahol atyja uradalmi kádár volt. Pécsen végezte iskoláit, majd egyik nagybátyja anyagi támogatásával a Bécsi Egyetem orvosdoktora lett. Első folyamodványából tudjuk, hogy közelebbi pályairányának megválasztására legidősebb nagybátyjának, Schwartzer Antalnak példája késztette, aki mint a Váci Siketnémák Intézetének igazgatója, gazdag munkásságával