Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Prof. dr. Sós József: Högyes Endre

Högyest 1870 szeptemberében avatták orvosdoktorrá és ugyanekkor a Rókus kórházban lett alorvos. 1871 márciusában azonban visszatért az egyetemre. Balogh Kálmán elméleti orvostani intézetébe, ebbe a kísérletes irányt képviselő intézetbe nevezték ki tanársegédnek. Ugyanebben az évben megszerezte Högyes az akkor még különálló képesítést, a sebészdoktori oklevelet is. I. ábra. Hőgyes Endre, 1847-1906. Csúcs Ferenc bronzérme Balogh Kálmán mellett sokirányú, tág látókörű munkában vett részt. Annakidején Balogh tanszéke az akkor leghaladóbb irányt, a cellularpathológiát képviselte. Azonban Balogh már 1865-ben megjelent könyve (Általános Kór- és Kórjelzéstan) előszavában kifejtette, hogy a „szövettani alakelemek górcsői fürkészése nem képezheti a kórtani búvárlatok nem továbbját". Megállapítja, hogy eljön az idő, amikor a molekulárfizika és más természettudományok eredményeire fogjuk építeni kórtani ismereteinket. Balogh felfogásának megfelelően munkatársai alapos morfológiai