Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Biró Imre: A magyar szemészet fejlődése a XIX. században

múlva ugyanezt mondja egy Nagyváradon működő szemorvos. Grósz Frigyes is, aki beadványokkal ostromolja a felsőbbségeket ,.A szegényebbsorsú szembetegek és gyógyítható vakok hazánkban! tömérdek nagy száma" miatt

7 s 1847-ben „ingyen gyógyító - és ápoló intézetek" felállítását sürgeti,

8 mert Pestet nem számítva, az egész országban csak egyetlen szemkórház van, az ő maga alapította és saját költségén fenntartott nagyváradi szemészeti intézete. A tanárnak, orvosnak, embernek egyaránt kitűnő Fabini múlhatatlan érdeme a korszerű, racionális szemészet művelése, tanítványok kiképzése és szemészeti iskola megteremtése. Hiányzott azonban belőle az az iniciatív erő, amely az általános szemészeti viszonyok elmaradottságán úrrá tudott volna lenni. Nem tudta megtalálni azokat a személyi és tárgyi módokat, amelyek segítségével a szemészeti ügyek ósdi, kusza és szövevényes intézésére frissítő, jótékony hatást lehetett volna gyakorolni. Tanár volt és nem szervező. Tudós volt és nem reformátor. Fabini halálával a szemészet egyetemi oktatásában és a szemészspecialisták kiképzésében egyaránt súlyos törés következett be. A szabadságharc lázas időszaka, majd a főváros megszállása nem voltak arra alkalmas idők, hogy a gazdátlanná vált szemészeti tanszékkel sokat törődhettek volna az éppen illetékesek. Világos és Arad után gyász és némaság szakadt az országra. A reformkor fényeit és a szabadságharc hősi lendületét sötétség és tompa tespedés váltotta fel. Az úrrá lett reakció kiterjesztette szárnyait az egyetem felett is, amelynek falai között a germánizáló Kollonich és a minden haladástól irtózó I. Ferenc korának kísértő árnyai tértek vissza. Ezekben a komor és fájdalmas napokban az osztrák hatóságok pályázat mellőzésével az ő politikai mentalitásuknak megfelelő Lippay Gáspárt ültették Fabini János örökébe, aki 1850-től 1874-ig működött az egyetemen. Lippay professzorsága különös tragikuma a magyar szemészetnek. Pontosan abban az időben foglalta el tanszékét 1850 őszén, amikor a szemészet máig felül nem múlt mestere, Graefe Albtecht, Berlinben megkezdte működését. Nem sokkal később Helmholtz Hermann felfedezte a szemtükröt (1851) s Graefe, ke-