Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Adattár - Levélváltás az esztergomi hercegprímás és az udvari főkancellár között Korányi Frigyes tanári kinevezésével kapcsolatban

Hárman még Bécsből is. A pályázók között volt Wagner János és Korányi Frigyes. A kinevezés ügye hosszú huza-vona után két év elteltével, 1865. jú­nius 22-én dőlt el. A tanszékre Wagner János orvostanárt nevezték ki, mert ahogyan a fordításban a vonatkozó iraton olvasható: „elintéztetett az Én magyar udvari kancelláriám javaslatára f. é. június 22-i 8885. sz. egyidejűleg történt elhatározásommal. Laxenburg, 1865. július 20. Ferenc József". A ki­nevezéssel viszont megürült a sebészek számára rendszeresített, akkor még különálló belgyógyászati tanszék. Ennek betöltésével azonban vártak. A pályázatot a helytartótanácsnak az egyetemi tanácshoz küldött felhívását követően írták csak ki. A helytartótanács felhívását azzal húzta alá, hogy mivel „az egyetemi tanács a tanügy és a tanulók nem csekély hátrányára az eziránti tárgyalásokat többnyire hónapokig késleltetni szokta", szükséges a pályázati tervezetnek késedelem nélkül való felterjesztése. Az állásra hatan pályáztak. Közöttük volt Gebhardt Ferenc, Poór Imre és Korányi Frigyes. A különböző ígéretek tükrében úgy nézett ki, hogy Korányi Frigyes kine­vezésének nem lesz akadálya. De Bécsből az a váratlan hír érkezett Buda­pestre, hogy Gebhardt Ferenc kinevezése megtörtént. A Korányi-család az udvari kancelláriában bécsi rokonához, Károlyi Miksához fordult. Károlyi azzal magyarázta a mellőzést, hogy Korányi házasságkötésekor áttért a refor­mátus vallásra. Ezt a valótlan hírt valaki korányi pályázatának egyik mellék­letére írta rá. Arra, hogy a kétségtelenül ártó szándékkal terjesztett pletyka milyen mesz­szire jutott el és milyen komoly tényezők is hitelt adtak a rágalomnak, jel­lemző, még az akkori hercegprímás is elhitte s igyekezett közbelépni Korányi kinevezésének megakadályozására. A hercegprímás Poór Imre, „a jó és buzgó katolikus" kinevezése érdekében Székhelyi Majláth György udvari főkancellárnak 1866. július 29-én a követ­kezőket írta. „3148. sz. Nagyméltóságú m. kir. udvari Főkancellár, és valóságos belső titkos Tanácsos Úr! Azon kiváló bizalomnál fogva, melylyel Nagyméltóságod iránt szakadatlanul viseltetem, Nagyméltóságodnak hathatós pártolását a következő ügyben ki­kérni bátorkodom: Én a pesti k. egyetemnek elvitázhatatlan katolikus jellege mellett a ma­gyarországi püspöki karnak nevében már több ízben szót emeltem, főkép akkor, midőn ezen egyetemnek tanszékeire protestáns egyének jelöltettek és neveztettek ki. így 1864. évben is Wagner protestáns ellenében - támaszkodva az egyetem katolikus szellemű tanárainak kívánságára, Sauernek halála által megürült

Next

/
Oldalképek
Tartalom