Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Czeizel Endre: Merei-Schoepf Ágost és az 1848-49-es szabadságharc

vagy máshol történik-e, következésképpen fennáll a lehetőség, hogy én hamarosan elvonulok innen, így megkérem önt, hogy az olasz légió mostani főorvosát, dr. Mereit az én törzskarom állandó orvosának kinevezni, és cfelől mielőbb intézkedni szíveskedjék. A háború lent délen, szükségképen az egyes hadtestek nagy eltávolodását vonja maga után. így én - annyival is inkább, mivel idegen vagyok itt - csak akkor tudok nyugodtan feladatomnak elébenézni, ha osztagom élén olyan orvos áll, aki képességei folytán mindenféle feladat elvégzésérc alkalmas. Nem tudnék addig megnyugodni, míg nem látom, hogy ezt az embert katonai és orvosi érdemei és képességeihez illően nem alkalmazzák. Bizonyos, hogy Dr. Merei széleskörű ismeretei révén, a mostani helyzetben, különösen lent délen, politikai vonatkozásban számomra nagy segítség lesz. Szíves és kedvező elhatározását várva maradok tisztelettel Monti sk. ezredes Monti levelével kapcsolatban a következőket állapítom meg. A levél keltezése - augusztus 17. - minden valószínűség szerint elírás, hiszen a válasz július 19-én érkezett és augusztus 17-e időpontja már a világosi fegyverletétel (aug. 13.) utánra esik. A helyes dátum valószínűleg július 17. Monti levelében utal arra, hogy Kossuth egy hadosztályt bocsátott rendelkezése alá. Ennek történeti háttere az, hogy Monti javaslatára Kossuth egységes irányítás alá rendelte a különböző hadosztályokban harcoló olasz nemzetiségű katonákat s Montit nevezte ki parancsnokuknak. Ezekből az egységekből alakuló hadtestnek Szeged környékén kellett volna megalakulnia, illetve egyesülni a már meglevő olasz légióval. A harci helyzet alakulása következtében ez csak részben történt meg. A levélben Merei Ágosttal kapcsolatban érdekes megjegyzéseket olvashatunk. Elsősorban az a mondat, ahol Monti arra hivatkozik, hogy dr. Merei politikai vonatkozásban is nagy segít-