Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Czeizel Endre: Merei-Schoepf Ágost és az 1848-49-es szabadságharc

ban. Ma ennek különös jelentősége van. Az Országos Levéltárban elhelyezett orvoskari ülések jegyzőkönyvei az 1956. évi ellenforradalom alatt elpusztultak és így egyetlen forrásként erre az időre csak Merei Schoepf Ágost beszámolói maradtak fenn. A politikai helyzet alakulása folytán 1848. május 17-én „a királyi trón és haza védelmére" 10 ooo-es létszámú nemzetőrséget szerveznek a Nemzetőri Tanács felügyelete alatt. A tanács ezt a 10 zászlóaljat orvosokkal kívánja ellátni, ezért május 21-én ez ügyben átír az ország főorvosának, Sauer Ignácnak, aki intézkedik. Május 23-án felhívás jelenik meg a hírlapokban a betöltendő állásokkal kapcsolatban. A kérdés nagy jelentőségére való tekintettel Stáhly Ignác, a polgári egészségügy vezetője a pesti orvosi kart a tábori orvosokkal egyetemben vegyes közgyűlésre hívja össze május 31-ére. A vegyes közgyűlés feliratot küld Mészáros Lázár hadügyminiszterhez és ugyanakkor bizottmányt választ a kérdés részletes kidolgozására. Ennek a bizottmánynak Merei Schoepf Ágost a vezéralakja. Feladatát: a független magyar hadsereg egészségügyi ellátásának kidolgozását és a tábori és polgári orvosok „minden felekezet és elkülönülés nélkül egy testté és lélekké . . ." való egyesülését magas színvonalon megoldja. A „Javaslat"-ot, mely a fenti munka összegezését tartalmazza, július 14-én Stáhly felterjeszti a hadügyminiszterhez és augusztus 26-án egészében el is fogadják.

13 Az események rohamosan követik egymást. 1848. június 12., 13., 14-i orvosi közgyűlés az orvosok március 15-éje volt. Merei Schoepf Ágost a tőle megszokott lelkesedéssel és megfontoltsággal vesz részt az ülésen. Megbecsülésének és tekintélyének tulajdonítható, hogy a választmányba, mely „az orvos-sebészi fáradságok utáni díjak meghatározására" szolgált, Sauer és Flór mellett beválasztották.

11 1848. július 25-én, majd november 28-án és december 3-án volt ismét kari ülés. A novemberi ülés „az orvosi ügy, különösen az orvos kar rendezése iránt beadott tervének életbe léptetését a minisztereknél sürgető és általában az orvosi ügy kifejlését figyelemmel kísérő, s ha szükséges, a közgyűlést teendők iránt felhívó" bizottmányt nevezett ki. Ebben a legtekintélyesebb, leg-