Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Schultheisz Emil: Pythia thermái
A görög szöveg javított - bár Lessing szerint nem kielégítő kiadását Bonaventura Vulcanius nyomatta ki 1591-ben a Plantinofficinában. A művet - talán nem minden malicia nélkül - éppen Stephanusnak ajánlja. Noha Vulcanius észrevette a hibát s egy jó szöveget adott közre, 1600-ban a Wechel-nyomdában ismét egy anthológiát bocsátottak ki, melyben Paulus Silentiarius költeménye a Stephanus ill. Junta-féle értelmetlen szöveggel jelent meg! Az Aldus-kiadás unicumszámba ment már akkor is, a Vulcanius-féle is feledésbe merült teljesen. így aztán a tudósok értetlenül állottak a rejtélyes költemény előtt. A kiváló tudós és philologus Huet még emlékezéseiben is mint rejtélyről ír Silentiarius e költeményéről. 7 Még Grotius sem értette az ügyet, mert a tulajdonában levő példányban a zavaros költeményt egyszerűen áthúzta, amint arról Clericus tudósít. 14 Az elmondottak érthetővé teszik, hogy Lessing idejéig miért nem ismerték - az egy Cl. Ancantherus kivételével - az orvosok a pythiai fürdők vizének leírását. Ha philologusok és történészek nem értették, természetes, hogy az orvosok sem vettek róla tudomást. Az már azonban kevésbé érthető, hogy Lessing szövegkiadása után (bár sem latin, sem német nyelvre nem fordította le), mely a wolfenbütteli könyvtár kézirata alapján készült (Codex Graecus chartaceus MS. in 4min. Saec. XX. a század megjelölés Lessing szerint téves, mert a kézirat 1364-ből való, miért kerülte ki az orvosLörténclem figyelmét. Tény az, hogy a számunkra hozzáférhető orvostörténelmi és balneológiai irodalomban nem találunk utalást sem a Pythia fürdőre, ill. forrásra, sem Paulus Silentiarius költeményére. Ez a körülmény indokolja, hogy a költemény tartalmával röviden foglalkozzunk. (A görög szöveg fordításáért Devecseri Gábornak és Szilágyi János Györgynek tartozom köszönettel, Sch. E.). A teljes, pontos görög szöveg közzététele nem lehet célunk. Az érdeklődőknek rendelkezésére áll Lessing szövegkiadása. Bevezetőben a költő felteszi a rétori kérdést: akarod-e megtanulni ember a meleg források eredetét, azok hasznát s hogy miben rejlik ingyen ajándékuk? S elkezdi a költői elbeszélést