Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Mihóczy László: A hippokratészi corpus phthisiologiája

högés lepi meg a beteget, gyorsan, kapkodva lélegzik, megdagadnak a lábai, körmei formátlanokká válnak és a beteg olyan állapotban van, mint az empyemában megbetegedett ember, de ez az állapot kevésbé súlyos és rövidebb ideig tart. Hogyha beöntési, gőzfürdőt, vagy gőzölést végzünk a betegnél, akkor nem ürül genny. Ez az a jel, amelyről meg lehet ismerni, hogy nem genny, hanem vízgyülemről van szó. Ha a fülünket hosszabb ideig a mellkasra szorítjuk és hallgatunk, akkor olyannak találjuk (halljuk) a mellkas belsejét, mint a forrásban lévő ecetet." (Bet. II. 61.) Laenec 1819-ben fedezte fel újra az auscultatiot és addig ezek a már hippokratészi ismeretek mély álmukat aludták. A diagnosis felállításánál pontosabb, bár meglehetősen merész eszközök is álltak az akkori orvos rendelkezésére. Mellhártyagyulladás exsudativ formájánál bevett szokás volt a mellkas szúrcsapolása, aminek következtében a folyadékgyülem minősége felől így is tájékozódást szerezhettek. A leírások olvasásakor az a benyomásunk támadt, hogy inkább a gennymell vezetett gyakoriságával ebben az időben, amelynek természetesen több oka lehet. Egyrészt nagyon sok volt a sérülés, sebesülés, amelyek elsősorban empyemához vezettek, másrészt a járványokban fellépő tüdővész a szervezet legyengítésével és különböző szövődményeivel (spontán légmell, perforatio) gyakran okozhatott empyemát. De a serosusnak induló mcllhártyagyulladás is igen gyakran ment át gennymcllbe, amelynek a csekély sterilitással végrehajtott csapolások is okai lehettek. „Ha az empyema csak az egyik oldalon van, akkor meg kell fordítanunk a beteget és úgy kell megvizsgálnunk, hogy érezze is, melyik oldalán fájdalmas. És ha az egyik oldala melegebb, mint a másik, úgy fektessük az egészséges oldalára és kérdezzük meg tőle, nem tűnik-e úgy fel neki, mint hogyha a felül fekvő mcilkasfélből valami nehéz csüngne alá. Amennyiben ez így volna, akkor a gennymell azon az oldalon helyezkedik el, amelyik oldalán a nehéz-érzés fellépett." (Progn. 16.) Megkülönböztet a szerző két gennymell formát, illetve ismeri az empyema igen rosszindulatú, gyors lefolyású és a lasabban ki