Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Réti Endre: A hippokratészi filozófia

írja Lenin: „És Hippokratész éppen ezt a herakleitoszi gondolatot fejezi ki, amikor azt mondja: „A nevek a természet törvényei". (Vastagon aláhúzva jegyzi meg Lenin: „Nagyon fontos!") Az ugyancsak krótoni Alkmeion már élettani kísérleteket végzett, megsejtette - 2000 évvel Harvey előtt - a vénák és artériák kapcsolatát. Azt állította, hogy nem a szív a gondolatok és érzések székhelye, hanem az agy. A nedvek egyensúlyát, az emberi szervezetben való helyes arányukat ő nevezte el krázisnak. A világ anyagi egységének problémája, mint láttuk, igen jelentős helyet foglalt el a filozófusok gondolatkörében. Az eleiai görög gondolkodók, Zénón, Parmenidesz viszont a mozgás kérdését fürkészték és különböző gondolkodásbeli trükkel igyekeztek bizonyítani, hogy mozgás nincs és nem létezhet. A kérdéseket igen vagy nemmel válaszolják meg. Élettani elméleteket állítanak fel, pl. úgy gondolják, hogy a szem sugarai, mint kéz tapintják a tárgyakat. Egyik leghíresebb korabeli gondolkodó, de elsősorban orvos volt Empedoklész. Többszörösen kiemeli, hogy a világot nem értelmes erő teremtette, hanem az affinitás, a rokonság, a részek közötti vonzóerő. A szeretet és gyűlölet, azaz vonzás és taszítás működik a természetben. A káoszból 4 elem származik: a tűz (meleg), a levegő (hideg), a föld (száraz) és a víz (nedves). A vonzás következtében a földből fejek, szemek, karok nőttek. Ezek közül véletlenül maradtak fenn azok, melyek képesek voltak az életre és szaporodásra. A káoszból először növény, majd hasonló primitív állati formák bontakoztak ki, melyek csak hő- és nedvcserére voltak képesek. Mikor a meleg és nedvesség elkülönültek, megjelentek a légzés és táplálkozás szervei s a nemek, a meleg mennyisége szerint hím és nő. Gaston Baissette, a görög orvostudomány egyik francia kutatója azt írja ezek után, hogy Empedoklésznél jelentkezik a mechanikus materialista szemlélet. Az ember, a gerincesek kialakulása szerinte úgy ment végbe, hogy a valaha egyetlen darabból álló gerincet balesetek tördelték szét csigolyákra, a káoszból kialakuló testeket a víz és a szél alakította. Pithagorászi hatásra a növényről úgy ír, hogy az is örül, érez, petéi vannak és szül.