Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 14. (Budapest, 1959)

Palla Ákos: Sibilla unguentaria a legújabb kutatás megvilágításában

A több fajta változat ugyanúgy kísérlet, mint bárki másé lenne. Ezért vegyük sorjában fontolóra a megadott feloldásokat és ismételten igyekezzünk közelebb kerülni a V. P. fedte földrajzi meghatározáshoz. Az országút Rhispiában, Pannónia községében, vagy városában Rhispiában annyira szűkített fogalmi meghatározás, hogy egy feltételezett provinciális helységben alig jöhet számításba, majdnem értelmetlen volna. Miért is jelölné meg így működési helyét egy csekély lakosú területen a kenőcsárus. Erre nincs indok, nagyzolóan értelmetlen, hiányzik a logikai vonala. Kísérletnek tekintem viszont feltevésemet a sok megoldás között és Pannon Valeria értelmezést tartom elfogadhatónak, miután a tábla szövegének eddigi felesleges és túlzott pontosságát veszem alapul. Itt is hasonló állítással találjuk magunkat szemben, mint az IMPE rövidítésénél. A szövegíró kevesebb igyekezettel hihetőbb marad. Helyrajzi pontossága óvatosságra int. Septimius Severus korában, illetőleg császársága alatt 193— 211-ig terjedő időben szabadul fel a rabszolga Sibilla és liberta lesz. Ekkor még Pannónia két részből áll, Pannónia Superior és Pannónia Inferiorból. Azt még 107-ben Traianus osztotta fel. Pannónia Valeria egy ismételt újabb felosztás után keletkezik akkor, midőn a dalmát származású Gaius Aurelius Valerius Diocletianus alatt, aki 284-305-ig uralkodott, közigazgatásilag újból rendezik a birodalmat. Szétválasztják a katonai és polgári közigazgatást, a provinciákat megkisebbítik és új közigazgatási kerületeket szerveznek, majd többek között Pannoniát is négy részre osztják fel. Pannónia Superior ettől kezdve két részre oszlik: az északi rész Pannónia Prima, a déli rész Pannónia Savia; a Dráva-Száva köze. Pannónia Inferior ugyanígy tagolódik, az északi rész Pannónia Valeria, a déli, a Dráva-Száva köze Pannónia Secunda. A korábbi Inferior és Superior között nem volt megszabott közigazgatási határ. Ha ezen a nyomon haladunk, akkor világos, hogy Septimius Severus libertája nem lakhatott Pannon Valériában, mivel Pannónia Valeria mintegy 100 év múlva keletkezett az őt felszaba5 Orvsstörténeti közi. 65