Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 14. (Budapest, 1959)

Palla Ákos: Sibilla unguentaria a legújabb kutatás megvilágításában

Veszprém városunknak mind földrajzi hosszúság, mind földrajzi szélesség tekintetében jogosan megfelelhet." Weszprémi fenti sorait Schoenvisner

3 hasonló jeliegű megemlékezése követi, aki majdnem 10 év múlva szintén látta a bronzlapot és azzal kapcsolatban a következőket írja: „Caesariana 30.000 lépésnyire, azaz mai mértékkel kb. 6 és fél mérföldre van Mogentianaetól.

4 Ez a távolság Zalaegerszegtől a Budára tartó postakocsi állomásig, Tapolcafőig nyúlik. Itt lehetett tehát Caesariana, vagy Caesarea . . . Vannak is e helyt nyomai annak a régi kornak: magam láttam néhány éve Kazzay debreceni gyógyszerész úrnál egy hatszögletes bronzlapot, amely tulajdonosa szerint Tapolcafőn került elő ezzel a felirattal: SIBILLA VNGVENTARIA LIBERTA SEPT. SEVERI IMPE. VENDIT CROCOMAGMA IN . . . RHISPIA. Ez az emlék csillog előttem, amikor azt tartom, hogy a pannóniai Caesariana vagy Caesarea nem volt más, mint Rhispia. Erre enged következtetni Ptolemaeus is, aki Rhispiát éppen ebben a környezetben sorolja fel Szombathely előtt a Felső pannóniai városok között. Erre enged következtetni más tartományok sok más városának a római uralom alatti Caesarea neve, akár régibb nevük megtartása mellett, akár feledésbe ment az. így olvasható azután Pisidiában

5 Caesarea Antiochia, Bithyniában

6 és Cappadociában

7 egy-egy Caesarea, mely utóbbiról Plinius mondja: az Argaeus hegy tövében van Mazaca, amelyet most Caesareának neveznek. Nem fogadom el hát azok véleményét, akik Veszprémet tartják Rhispiának. Ezt a nézetet azért is teljesen elvetendőnek tartom, mert Veszprém Pannoniának abba a részébe esik, amelyet a rómaiak Alsó Pannoniának neveztek, Ptolemaeusból világosan kitűnik, Rhispia Felső Pannoniába tartozott." Az ismertetett két szöveg elemzése után megállapítható, hogy az orvos-történész Weszprémit és a bölcsész-könyvtáros Schoen-