Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 14. (Budapest, 1959)

Prof. Szodoray Lajos, az orvostudományok doktora: Az orvostörténet oktatásának problémái hazai orvosegyetemeinken

megfelelőképpen szervezik meg. Változatos és válogatott anyag előadására volna szükség, mely nem annyira orvostörténeti szaktudást, illetve tételes tudást óhajt elsajátíttatni a hallgatósággal, hanem fő célja a dialektikus materializmus szempontjából áttekintést adni az orvosi gondolkozás és szemlélet fejlődéséről, rövid utalásokkal ennek a fejlődésnek kialakulására ható tényezőkről. Ilyen szerkezetű kollégium nem jelenthet további túlterhelést a hallgatóság részére, hiszen ennek csupán meghallgatása eleget tesz a kollégium céljainak és legfeljebb egyes jobban érdeklő részére útmutatást nyújthat az orvostörténetbe való későbbi elmélyedéshez. Ilyen előadás-sorozat sikerének természetesen egyik első feltétele a lebilincselő előadásmód és a nagy öszszefüggések kiemelése. Az előadásoknak nem szabad a részletekbe mélyedni és elsősorban a fejlődés fő mozzanataira kell szorítkozni. Hazai orvosegyetemünkön eddig a felszabadulás utáni időkben csupán 1957. év II. szemeszterében történt rendszeres orvostörténeti oktatás a debreceni Orvosegyetemen. Ennek a tanévnek I. szemeszterében pedig a budapesti Orvostegyetemen indul meg (két félévre tervezve, heti 1 órában) az orvostörténeti oktatás. A további állásfoglalás érdekében nem látszik mellőzhetőnek, hogy a két kezdeményezés lényegét ismertessük. A debreceni Orvosegyetemen megszervezett orvostörténeti oktatás 8 előadásra oszlott, melyet 8 előadó heti 1 órában (kéthetenként egy 2 óra tartamú előadás) adott elő. Az első előadás (Jeney professzor) első részében a primitív orvostudománnyal (praeanimistikus és animistikus kor) foglalkozott. Második részében az antik kultúrnépek (Mezopotámia, Babylonia, asszírok, egyiptomiak, perzsák, indiaiak, Kína) orvoslásával. A második előadás (Krompecher professzor) a görög orvostudományt ismertette, különös tekintettel Hippokratesre. A harmadik előadás (Petrányi professzor) a római orvostudománnyal foglalkozott, különös tekintettel a különböző orvosi iskolák és Galenus tanainak, valamint az orvostudomány hanyatlásának kérdéseivel. A negyedik előadás (Szodoray professzor) a középkori orvostudományt tárgyalta, különös tekintettel az Egyház befolyására, a skolas-