Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. IZSÁK SÁMUEL: Hozzászólás „A tiszabábolnai pap kolera elleni védekezésre oktató röpirata" című közleményhez

ajánlotta ezt a módszert a kolerások gyógyítására, nem egészen világos. Lehet azonban, hogy mindkét tényező közrejátszott Váradi eme lelkes felhívásának megszerkesztésében. Testamentumában említi ugyan, hogy ő és a felesége kolerás volt (az 1831-iki vagy pedig az 1836-iki erdélyi kolera járvány alkalmával), és hogy izzasztással, meg laudanummal gyógyultak meg. Morvái nevéről és módszeréről ezúttal nem tesz említést. Ez természetesnek is látszik, minthogy az izzasztásos kolera elleni gyógymódot nemcsak Morvái ajánlotta, hanem többen mások is. Annyi bizonyos, hogy Ferentzi József 1831-iki, 97 sz. alatt kiadott kolera elleni instructio-ja szintén javasolta Morvái módszerének alkalmazását. Ezzel kapcsolatban Ferentzi, többek között, a következőket írta: ..Hasonló czélra vala kiadva a Tisza-Bábolnai Pap Morvái János Urnák tulajdon tapasztalásán épült rövid Oktatása, melynek útmutatását mingyárt a Nyavalya első pillantatjában követök, bizonyosan és hirtelen egésségre térnek, — áldozattyai lészen ellenben ezen Nyavalyának későbbre minden Orvosok és drága patikai szerek mellett is azok, a kik az érdeklett idő-pontot akár tunyaságból, akár pedig babonás képzelődésekből használni elmellőzik". Ferentzi József és Váradi Sámuel nyilatkozatai igazolják, milyen bizalomnak és népszerűségnek örvendett Morvái János, egykori tiszabábolnai pap, kolera elleni védekezésre oktató röpirata. 1 Az O. O. K. K., 6—7. sz., 227 old. 2 Magyarország Orvosi Bibliographiája. Budapest, 1900, 94 old. 3 B. K. Rippa: K histórii Medicíny sa Slovensku. Bratislava, 1956, 157 old. 4 Veress Andrei: Orînduieli romínesti vechi tipárite ín Ardeal, 1774—1848. (Erdélyben nyomtatott régi román rendeletek), Bucuresti. 1926, 29 old. 5 Izsák Sámuel: A román—magyar orvosi kapcsolatok múltjából. Bucuresti, 1956. (198 old.), 62 old.