Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. DADAY ANDRÁS: Adatok a magyarországi kretinizmus történetéhez

szokásmondasok, tájszótárak sok olyan szót tartalmaznak, melyek a kretinizmus fogalmába sorolhatók. Németh Gyula másfélezer olyan szót sorol fel, amelyet az észbeli gyarlóság kifejezésére használtak. Én magam a testi hibák magyar kifejezéseit keresve, körülbelül 300 szóig jutottam. Ezeknek a gyűjtéseknek egybevetése után fognak a kretinizmusra vonatkozó ismereteink bővülni és tisztázódni. Magyar nyelvemlékeinkből annyit megállapíthatunk, hogy az ország leghirhedtebb kretinfészke a Csallóköz, utána pedig a Székelyföld volt. De az sem lehetetlen, hogy a nemzetiségi vidékek megelőzték a magyarlakta vidéket, de róluk nem maradtak feljegyzések. A tájszavak tanúsága szerint sporadikus esetek az egész ország területén előfordultak. Közismert dolog, hogy a legtöbb kretin a nép gyermekei közül került ki; jól rosszul beilleszkedett a család és falu életébe, szem előtt tartották, s természetesen több figyelmet fordítottak rá, mint a normális egyénekre. A vidéki ember, mint kiváló megfigyelő, azonnal észrevette a testi, vagy lelki elváltozást, s nyomban formált egy olyan kifejezést, amely az illetőre jellemző volt. Voltak olyan csinált szavak, amelyek egyetlen egyénre vonatkoztak, s halál után mint gazdátlanok maradtak emlékezetben, s azután feledésbe mentek. Más szavak viszont más vidékre származva, s ott más egyénekhez kapcsolódva, évszázadokig eléltek, használatban maradtak. Tanulság okából nem lesz érdektelen a leghirhedtebb kretin fészeknek, a Csallóköznek, idevonatkozó táj szavaiból néhányat megismerni: högöli, tütyő, stre, toholi, bambuk, cebeda, kodli, kuburc, tafi, toplaki, höpe, fönlök. Azután liff-laff, sedre-bedre, serte-kotra, titye-totya. A felsorolt kifejezések úgy hatnak reánk, mint egy ismeretlen nyelv szavai, amelyeknek megértéséhez magyarázatra van szükségünk. Ez azonban már nyelvészeti feladat. Mi csak annyit jegyzünk meg, hogy ezeknek a szavaknak keletkezésében a szemléleten kívül része van a magyar ember azon tulajdonságának, hogy a kellemetlen vagy rút fogalmakat enyhébb szóval szereti kifejezni, s hogy azt színessé igyekszik tenni. Az itt felsorolt kifejezések egyrésze a kretin