Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. VARANNAI GYULA: Magyar orvosok emlékérmei

sorban a kereten feltüntetett alkimista emblémák miatt is igen érdekes kultúrtörténeti dokumentum. A Selmecbányán született Madai Dávid Sámuelt, aki kivándorolt és később az Anhalt-Kötheni herceg udvari orvosa lett, 1793-ban Wermuth örökítette meg barokkos kivitelezésű érmén. Az érem hátlapja megemlíti Madai numizmatikai érdemeit is, amiről 4 kötetes munkája Vollständliges Thalerkabinet is tanúskodik. Egy másik igen ritka korabeli érem viszont Madait mint Magister Supremus Halensis-t, a hallei szabadkőműves páholy nagymesterét aposztrofálja. 1835-ben készült Marsovszky József pozsonyi orvosnak, a pesti egyetem díszdoktorának érme, melyet Pönninger alkotott. A XIX. század klasszicizmusának legtisztább típusát mutatja Bene Ferencnek, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése alapítójának és nesztorának 1863-ban közadakozásból vert érme, amelyet hazánkfia Böhm József Dániel, a bécsi Graveur Akadémia igazgatója készített a szabadságharc tragikus bukása után elsőízben Pesten összegyűlt vándorgyűlés alkalmával. Böhm tanítványának, a bécsi Radnitzkynek munkája az 1848 előtti idők makrobiotika és dietetika tanárának, Toldi Ferencnek 1871-ben készült érme, mely a magyar irodalomtörténetírás atyjának félszázados írói működését dicséri. MHN 26