Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Adattár - Újabb adatok Viola József élettörténetéhez

nem élt. Nevét 1838-ban az Akadémiához intézett levele alá így írja: Viola József aranysarkantyús, a római pápa és más rendek vitéze, moldvai herceg testiorvosa és egész Moldva kórházaknak generális inspektora. Többi levelei alá, mint a herceg orvosa írja nevét. Viola a Magyar Tudományos Akadémiával a múlt század első telében került kapcsolatba, mikor a magyarság érdeklődése ismét a keletre szakadt csángók felé fordult, s Gegő Elek akadémikus Moldvába utazik a csángó-kérdés tanulmányozása céljából. Gegő és Viola itt találkoznak először. Találkozásuk Violában mély nyomot hagyott és arra serkenti, hogy a csángók életét, ügyes-bajos dolgait nemcsak még jobban megismerje, de költészetükkel is behatóbban foglalkozzék. Ezt az igyekezetet és nem orvosi ténykedését jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia azzal, hogy levelező tagjául választotta. Az ajánlósorok így hangzanak: levelezőtagnak ajánltatik dr. Viola Jósef az austriai agentia s moldvai fejedelem udvari orvosa aranysarkantyús vitéz és erdélyi magyar születés. Gegő Elek ajánlása nyomában Bugát Pál, Döbrentei Gábor, Schédel, Czuczor, Szemere, Gebhardt és még mások, összesen tizenhatan. Viola a megtiszteltetést 1838. január 17-én köszönte meg, s ezzel közte és a Magyar Tudományos Akadémia között évekre terjedő levelezés veszi kezdetét. Már ebben az első levélben magáévá teszi a csángók ügyét és azt írja, hogy „kötelességemnek tartom az itt létező magyar nemzetnek dolgát tudatni". 1838. augusztus 24-én már az Akadémia által feltett kérdésekre válaszol. Minden szava, minden sora aggódó hazafit árul el, s az egész magyar nemzethez szól a moldvai magyarság művelődése érdekében. Vizsgálódó szeme nemcsak a moldvai állapotokat, de a magyarországi hiányokat is észreveszi. Ezek pótlásáról sem feledkezik meg, mikor azt írja Schédelnek: méltóztassék megtudósítani, hogy azon esetben, ha a körülményeim megengednék, csekély erőim szerint valami pénzbeli segedelmet Pestre a nemzeti közintézetek számára küldeni, milyen bátorsággal és alkalommal tehetném. Azt egészen természetesnek találja, hogy az Akadémia által a csángók számára küldött nyomtatványok árát a magáéból fedezze. Viola 1839. május 30-án keltezett levelében az orvos is megszólal és elnézést kér a késedelmes értesítésért. Annak megírásában a városban levő nagy prakseisán kívül az is gátolta, hogy „hivatalosan felszólíttattam a kormánytól az országban levő kórházak és gyógyszertárak megvizsgálására". Egyidejűleg kérést is tolmácsol, melyből mint körültekintő haladó gyakorló orvost ismerjük meg.