Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. SCHULTHEISZ EMIL: Testi orvosságok könyve

is tartalmazott „Liber medicinalis Comitissae manu propria scriptus Hungaricus" címmel. (5) Ilyen háziorvosságos könyv lehetett a Testi Orvosságok Könyve is (ill. a kézirat első fele a 73-ik lapig). A 73b. lapon következő írás gyakorlatlanabb kézre valló primitívebb írás. Az itt következő receptek maguk is egyszerűbbek. Sok közöttük a mágikus jellegű. Ami a kézirat forrását, illetve e másolat eredetijét és a szerző személyét illeti, ez egyelőre nyitott kérdés. A 17. század elejéről (1608) Weszprémi említi Madách Gáspár „Házi apatéka" című orvosságos könyvét. Ezt Weszprémi még olvasta, azóta eltűnt. 1713-ból származik gr. Balassy Péter „Házi apotékája", amiről azt hitték, címlapja alapján, hogy Madách kéziratának másolata. Ezt a tévedést Daday András oszlatta el. (6) A Testi Orvosságok Könyve Balassy Péter kéziratával egybevetve, azzal nem sok hasonlóságot mutat. De nem emlékeztet a korban legközelebb álló „Fodor Patritius Pater Orvoskönyvére" sem. (7) Hogy Melius Juhász Péter „Herbáriuma" (1578), Pécsi Lukács „Füveskertje" (1591) vagy Beythe András „Füveskönyve" (1595) lettek volna a források, nem bizonyítható. A Testi Orvosságok Könyvének tartalmát a következőkben vázolhatjuk: A legkülönfélébb belső és külső hatású szereket —• túlnyomóan gyógynövényeket — sorolja fel, minden különösebb rendszer nélkül. Mint az a receptek összetételéből, írásmódjából látható, az eredeti mű szerzője kora színvonalán álló orvos, vagy legalább orvoslással rendszeresen foglalkozó művelt egyén lehetett. Olyan orvosságokat és gyógynövényeket jegyez fel, amik a 17-ik század orvosi felfogása szerint pharmakológiai hatást fejtettek ki. Erre utal az is, hogy a divatos kopropharmakonck jóformán teljesen hiányzanak. Ezzel szemben a 73 b laptól kezdődő primitív írású rész fantasztikus eljárásokat közöl. Ezek ugyan megfelelnek a kor átlagembere gondolkozásmódjának, de orvosi könyvben mái' kevésbé használatosak. Pl.: „Hogi senki ne Lásson tégedet Az galambnak az moniát Süsd megh ..." etc.