Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)
Dr. IZSÁK SÁMUEL: Hozzászólás „A tiszabábolnai pap kolera elleni védekezésre oktató röpirata" című közleményhez
is említi, hogy azt magyarból fordították (a z uherskéhó prelozeni...). Ugyancsak 1831-ben látott napvilágot Morvái röpiratának román fordítása is, amelynek teljes címe a következő: O lecuire foarte folositoare a boalei acum curgatoare holera nuraità, ce au aflat un preot din Tara Ungureascù si prin novelele (újságurile) de la Pesta s-au vestit, care prea bunul mai jos subscrisul preot intru aceastä forma scriind-o pentru binele de obste, prin aceastä sa fie tuturor cunoscuta (Tisza Bábolna. Predul didn Tisza Bábolna si expediata sub. nr. 474. 1831.) Morvái János röpiratának román fordítását először Veress Endre közölte 1926-ban, a régi erdélyi román rendeleteket felölelő bibliográfiai munkájában. 4 Veress nyomán magam is megemlítettem azt A román—magyar orvosi kapcsolatok múltjából* című munkámban. Minthogy Morvái röpiratát magyarból fordították románra, azt, több más hasonló fordításssal együtt, a román—magyar orvosi kapcsolatok egyik megnyilvánulási formájának tekintettem. Morvái röpiratának román fordítása figyelemre méltó orvostörténeti, illetve bibliográfiai kérdéseket vet fel. Amint látjuk, a román nyelvű nyomtatvány címében arra hivatkozik, hogy a röpiratot pesti újságok is közölték. Ez megegyezik az Országos Orvostörténeti Könyvtár gyűjteményében levő röpirat szövegével, amiből kitűnik, hogy azt a Hazai s Külföldi Tudósítások-hoz melléklet formájában illesztették a könnyebb és átfogóbb terjesztés céljából. A román fordítás ugyanakkor azonban feltünteti azt is, hogy a magyar nyelvű eredetit hivatalos számmal (Nr. 474—1831) küldték szét. Természetesen a városi, vármegyei és községi egészségügyi hatóságokhoz, hivatalos orvosokhoz stb. Ebből az tűnik ki, hogy Morvái röpiratának hivatalos jellege kellett hogy legyen, s mint ilyent Magyarország és Erdély, s valószínű, hogy a Habsburg korona alá tartozó többi tartományok területén is terjesztették, az illető nemzetiségek nyelvén. Ismeretes Morvái röpiratának egy erdélyi magyar kiadása is, ami nincsen ellátva számmal, amely rendszerint a hivatalos jellegű instructio-k és röpiratokról, vagy azok fordításairól, nem szokott hiányozni. Az előbbiekig
