Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)
Dr. SZÖKEFALVI-NAGY ZOLTÁN: Kováts Mihály orvos, a magyarországi természettudományos ismeretterjesztés egyik úttörője (1762—1851)
fogása nem több, mint ami kortársaira általánosan jellemző külsőség. Először is azt kell leszögeznem, hogy bár református pap volt az édesapja, nem volt bigott. Saját felekezete iránti túlzott szeretetnek, a más felekezetűek elleni antipátiájának műveiben sehol semmi nyomát sem lehet találni. Többször olvashatjuk műveiben, amint hevesen támadja a materialistákat. Igy például: ,,Azért nem tartok Leucippel és Demokrittel, mert ők Istentagadók (atheusok), anyagosok (materialisták), teljességgel mindenféle vallás ellenségei, kisirtet és tündérhívők/' Jellegzetesen tükrözi ez az idézet felfogását. A Demokritos ellen felhozott kifogásai között szerepel ugyan az ateizmus is, ez azonban — különösen ha a további mondatokat is figyelembe vesszük —, eltörpül amellett, hogy Demokritos olyanokat hisz és tanít, amik a természetben nincsenek (kísértet, tündér). Az idolumokat — bizonyos túlzással — bálványoknak fordítja. A fenti idézetben is jellegzetesen nyilatkozik meg egy olyan ember világnézete, akire vonatkozóan azt szoktuk mondani, ösztönösen materialista, aki csakis azt fogadja el, ami a természetben bizonyíthatóan megvan. Hiszi ugyan, hogy van a természeten kívül, vagy helyesebben a természet felett egy lény, de tagadja, hogy annak a természetre vonatkozóan bármiféle hatása lenne. Szenvedélyesen szembeszáll a legnagyobb tekintéllyel is, ha ezzel ellentétest tanítanak. Paracelsus ellen azért hadakozik, mert ő azt tanítja, hogy „mindnyájan titokban élünk, vagy az Yladosban." Ellentmond Stahlnak, mert annak tanítása szerint ,,az anyag szenvedő: az az a' testnek semmi ereje sints a' magát mozgatásra, hanem azt mindég anyagtalan valóságnak kell mozgatnia." Mint orvos is hadakozik azok ellen, akik „azt emlegetik, vagy talán hiszik- is, ha az isten akarja éle, és így minden bajokat az istenre kenik." Azok az érvei is, amelyekkel szembeszállott kora orvosi divatos tanai ellen, ugyancsak az ösztönös materialistának, szilárdan a természetre támaszkodó tudósnak érvei.
