Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. SZÖKEFALVI-NAGY ZOLTÁN: Kováts Mihály orvos, a magyarországi természettudományos ismeretterjesztés egyik úttörője (1762—1851)

Nem elődök nélkül, nem váratlanul, hanem nagyon is vártan jelentette meg Kováts Mihály orvos magyarnyelvű természettudományi műveit a századforduló körüli évtizedekben. Nagy mulasztást kell pótolnunk, amikor a természettudományok hazai terjesztőinek, a természettudományi ismeretterjesztés hazai úttörőinek történelmi jelentőségét kellőképpen méltányoljuk, s emléküket felidézzük. Kováts Mihály emléke is feledésbe merült, s legfeljebb arra szorítkozott a hazai kémia, ásványtan, orvostudomány stb. története, hogy röviden hivatkozzék működésére, pedig életműve sokkal gazdagabb, tartalmasabb, az utókor számára tanulságosabb, semhogy ilyen rövid utalásokkal megelégedhetnénk, ezért életművének értékeléséhez kívánok a következőkben adalékot szolgáltatni. Életrajzi adatai meglehetősen tisztázatlanok. Így az sem tisztázott, hogy mikor és hol született, Ö ugyan azt írja egyik könyvében, hogy „helység is vagyon Korlát vagy Korlátfalva nevű Abaúj vármegyében, és a'ban születtem". Valóban 175'8-tól 1764-iig a község református lelkésze volt Kováts Mihály édesapja, az idősebb Kováts Mihály, aki ott is nősült meg, elvéve az egyik helybeli kisnemes család leányát, Hunyor Erzsébetet. Hogy azonban kettejüknek Korláton gyermekük született volna, arra vonatkozóan az egyházi anyakönyv nem mond semmit. Talán a későbbi katonai szolgálat alól akarta mentesíteni fiát ezzel az anyakönyvet kezelő lelkész. Sírkövére rokonai azt vésették, hogy 1762. július 7-én született; leghelyesebb ezt elfogadnunk, annak ellenére, hogy az irodalomban egészen eltérő adatok is szerepelnek. Még életében Ponori Thewrewk József a Magyarok születésnapjai című könyvében 1768-at jelöli meg Kováts születési idejéül, de néhol ennél nagyobb eltérések is vannak. Annyi bizonyos, hogy igaz, amit Kováts önmagáról ír: „Nem királyi udvarban és nem királyi költséggel neveltettem, hanem még a' hazámnak is isaknem a' legkisebb falujában születvén többnyire a' nagy világtól félre fekvő helységekben nevelkedtem." Az alsóbb, majd a felsőbb osztályokat a sárospataki ősi kollégiumban végezte. Itt oltották bele azt a tudomáinyszeretetet, ami egész életén át jellemezte őt. Szerény anyagi körülményei miatt a sárospataki diákévek után állásba kellett mennie, hogy a továbbtanuláshoz szükséges tarta-