Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. BENCZE JÓZSEF: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről

A korabeli gyógynövényszedés és termesztés ezzel is állt összefüggésben a sok más gyógyszerkészítésen kívül. Majd minden főúri ház tartott külön „füesasszonyt", akinek a gyógynövények szedése, szárítása, porlasztása és vágása volt a kötelessége. Nádasdy Tamás nádor a kanizsai táborból írta 1566-ban feleségének Kanissay Orsikának Sárvárra, hogy sokat szenved a „zsennyedéktől" (scabies) és ha tudna valami jó szert, közölje vele. Most: komlófürdővel gyógyítják és után lórom és írósvajviasz keverékkel kenegetik .. . Mint hasznos fürdőanyag gyakrabban előfordul a bodzavirág, ezerjófű, sefűsefa, szénapolyva, gilicerózsa, a különböző „küsőnyavalák" ellen, amilyen a himlő, ótvar, zsennyedék, Szent Antal tüze, de a hideglelés és „csömör" is előfordulnak. (Országos Levéltár Nádasdy levelek.) Batthyány Ádám első felesége 1653-ban betegsége miatt „feöves fördő"-ket használt. Teleki Kristóf né 1602-ben vízibetegsége ellen köménymagos és „gilicetüske" fürdőket készíttetett. A főúri családoknál annyira szokásos „vízégetés", a gyógyszereken kívül „illatosvizek" és „fürdőszerek" előállítását szolgálták. (Iványi Béla: Vízégetés Nyugat-Magyarországon a XVI—XVII. században, Orsz. Orvostört. Könyvtár 4. sz.) Nagyon gyakran előfordult, hogy a városok és községek nem saját kezelésükben vezették a fürdőiket, hanem fürdősmestereknek adták bérbe. A ránk maradt sok ilyen bérbeadási protokollum közül különösen érdekes, hogy egyes helyeken már a XVIL században (Sopron, Pozsony, Lőcse, Buda, Szombathely, Csepreg stb.) hatósági úton is tiltják, hogy a fürdős a megengedett köpölyözésen és érvágáson, valamint a különböző aromás és füves fürdők és kenetek elkészítésén kívül sebekkel is foglalkozzék és a borbély-seborvosok mesterségébe kontárkodjék. A fürdőmesteri foglalkozás általánosságban nem tartozott a tekintélyesebb polgári foglalkozások közé. Csak itt-ott látjuk, hogy nagyobb megbecsülésben részesültek. Pl. Szombathelyen, 1625-ben Bázler Fördős János vásárbíró lett, Fördős Kristóf tagja volt a városi tanácsnak. Selmecbányán és Pécsett a fördős