Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. BENCZE JÓZSEF: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről

lozsvári Kalendáriumban jelentek meg (1723—1730.): „Orvoslás Regulái" címmel. Már a XV. század vége felé nyomai vannak, hogy hatósági intézkedések figyelmeztették a lakosságot, hogy a fertőzés lehetőségei miatt vigyázzanak a fürdőkkel. Elsősorban a pestisre és a kolerára vonatkoztak ezek a császári rendeletek, amelyek bizonyosan eljutottak a török által meg nem szállt felvidéki és dunántúli részekre is. (Linzbauer Codex Sanitario-Medicinalis Hungáriáé I. 188. és L. 236. oldal. 1562. és 1630. év (Weber János eperjesi orvos, gyógyszerész és főbíró (élt: 1612—1683) is az Amuletum, azaz rövid és szükséges oktatás a döghalálról (Bártfa, 1645) c. kis könyvében óva int többek között a nyilvános fürdőktől: „Az förödő nem tiltatik ugyan teljesen, csak hogy móggyával éllyenek véle, főképpen akik hozzászoktak, hanem csak azért tiltatik, a förödő, hogy ne talán az emberek egybe gyűlvén, egyik a másiktól inficiáltassék, és így inkábban nevekedgyék az dögletesség." A későbbi időkben is egyre-másra jelentek meg intő iratok. A XVII. század végén és a XVIII. század elején uralkodó nagj^ pestisjárvány idején a hercegprímás elnöklete alatt járványbizottság alakult, amelyet a még 1551-ben kelt császári pátens rendelt el (Infections Ordnung) és ez a bizottság 1692-ben Kolonits Lipót kardinális-államminiszter elnöklésével fontos rendeleteket hozott és ennek egyik pontja így hangzott: „Bey einressender Pest Sollen alle warme und andere Bäder aufgehoben seyn." (Ordo pestis a Kardinale Komité a Kolonits conditus —• Anno 1692.). Lásd: Linzbauer 357.-oldal. Mindezek és sok más hasonló intézkedés és olvasmány, természetesen csökkentették a fürdők népszerűségét és látogatottságát. Mária Terézia királynő pedig 1756. januárjában rendelettel tiltotta el a kalendáriumok köpölyözés-érvágást népszerűsítő cikkeit. És láthatjuk is, hogy ennek megfelelően a kalendáriumokban ritkultak a mesterséges fürdőzések tanácsai és helyettük inkább gazdasági vonatkozású leírásokat, vagy még inkább rémséges ponyvákat találunk. Megcsappant kissé a mesterséges fürdők divatja, vele együtt a köpölyözés és az érvágás hóbortja