Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

legyen, mely a szájban nem változik. Ez az anyag a porcelán volt. 1776-ban egy párizsi porcelángyárban csontból készült műfogazatához hasonló, egydarabból készült porcelán fogsort csináltatott, amely azonban csúnya fehérszínű volt és nagy hátránya még az is, hogy az egész műfogsor egy darabból készült, ami nehézzé és ormótlanná tette. Végre 1808-ban sikerült megtalálni — legalább is primitív elgondolásban —, a fogpótlásnak azt a módját, amely megszabta a későbbi fejlődés irányát és ma is alapja a modern fogpótlásnak. Fonzi, olasz származású, párizsi fogorvos volt az első, ki már egyes porcelánfogakat gyártott és egyes fogakból állította össze az egész fogsort. A fogakat arany szájpadlemezhez forrasztotta és így már rágásra alkalmas, amellett tetszetős fogpótlást készített. Ö jött arra a gondolatra, hogy az egyes porcelánfogak hátába platinaszögeket, ún. „kramponokat" forrasszon és ezzel a mai modern műfoggyártásnak és rágásra is használható fogpótlásnak vetette meg az alapját. Fonzi fogai nagyjában a babszemekhez hasonlítottak és kezdetlegesen voltak csak színezve. A mai porcelán műfogak csak természetes alakjukban, színükben és tartósságukban különböznek a Fonziféléktől. Igen szellemesen nevezik Fonzit a fogászat Gutenbergjének. Gutenberg a kínai falemezt betűkre vágta szét és úgy állította össze azokat szöveggé. Ugyanezt tette Fonzi is, aki nem egy darabból faragta ki a műfogsort, mint régen tették, hanem „egyes" porcelán fogakból állította össze a teljes fogsort. Fonzi első kísérletében az ún. alaplemez: esztergályozott állati csontlemez volt, később aranylemezhez erősítette az egyes fogakat, de ez drágaságánál fogva csak kevés ember részére volt megszerezhető. Szociális szempontból a műfogsorok nagy elterjedésének az adta a legnagyobb lendületet a porcelánfogak feltalálása mellett, hogy sikerült a nyers guminak egy olyan vegyületét előállítani: a kaucsukot, mely a legtöbb lemezes fogpótlás rögzítési alapanyagául szolgál és így vett a műfoggyártás is, — az óriási kereslet miatt —, akkora lendületet, hogy ma már évente több százmillió porcelánfogat használnak fel világszerte, a fog-