Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)
átsiklanánk, mint az Ebers-féle papyrus 36.17 része: „Ha olyan embert veszel kezelésbe, aki gyomrával szenved, összes tagjai nehezek, mintha bénultak volnának, akkor helyezzed a gyomor tájékára kezedet, s ha azt felfúvódottnak találod, ujjaid alatt úgy érzed mintha ott jövés-menés lenne, akkor mondjad: ez az étel maradéka. " r>- Éppen úgy feltűnt az ó-egyiptomi orvosoknak (Ebers-f. papyrus 42,8 és a következő sorok) a felfúvódott beteg, akinek széklete elakadt és csupán akkor gyógyul meg ha a széklet ismét megindul. (Erman.) 53 A szavaknak mindig annyi az értelmük, mint a bennük rejlő tartalom. Az előbbi leírásokból nyilvánvalóvá válik, de ezt más szöveg is bizonyítja, hogy az egyiptomiak évszázadokkal előbb végezték a has megtapintását, mint az ó-görögök és pontosan tudtak a bél mozgásairól, valamint a bélhuzam ürüléseinek zavarairól. Helyesen képzelték el a kórlényeget is. Ebben a tekintetben senki sem előzte meg az egyiptomiakat. Az Ebers-féle papyrus tartalmazza az egyiptomiak leglényegesebb orvosi felfedezését (99. fejezet), amit meíu-nak hívunk. Az emberiség történelmében ez jelenti az első nedvkórtani és keringési elméletet. Ujabban F. Boenheim hivatkozik Breasted megállapítására, hogy az egyiptomi felfogás szerint a szív szivattyúként mozgatja a vért. Akárhogyan is van, de az bizonyos, hogy az egyiptomiak a metuban adtak elsőként anatómiai és működési szempontból átfogó szemléletet. Az elgondolásban találunk helyes és helytelen észlelést, valamint következtetést, de nem vitatható, hogy kizárólagosan természettudományos módszerekkel felépített és nyoma sem található a misztikus elemeknek. Mint azt Grapow is kiemeli az Ebers-f. papyrusban voltaképpen két érkönyvről van szó. Az ún. „első érkönyv" a ha. tj szívről és annak járatairól (?) ír, míg az ún. „második érkönyv" a uchd. u gyulladások, illetve az egész testben fellépő fájdalmak gyógyítását tárgyalja. Ennek megfelelően csoportosítják tehát (vö. Wreszinski megjelölésével) az Ebers-féle papyrus vonatkozó részeit a 99,1—12 és 100,2—14, valamint a 99,12—100,2 és 100,4—102,16 szakaszokból álló fogalomkörökre. A Smith-féle papyrus 1.3—9 sorai — mint azt Grapow meg14* 211
