Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

ket ábrázol, az egyik férfinek lefogják a karját, egy másik pedig kezével eltaszítja a guggoló operateur fejét. A falikép egyébként a verisztikus ábrázolás egyik remekműve. Arra mindenesetre következtethetünk, hogy felnőtteken, mégpedig minden különösebb érzéstelenítés nélkül végezték a circumcisiót. Jonkheere tanulmányában szintén arra a megállapításra jut, hogy felnőtt korban történt a műtét. Az ó-egyiptomiak ismerték ugyanis a bódítókat. Ilyen értelemben használták a mákfőzetet is (Ebers-f. pap. 93,3). A berlini múzeumban található az el-amarnai korszak egyik faliképe (3. ábra), ahol Nofretete mandragóra-gyökeret

31 nyújt át férjének, IV. Amenhotep-nek (Echnaton-nak). Más faliképek (denderai Haíhor-templom, az armenti templom, vagy a sakkarai nekropolis) pontosan bemutatják a szülés lefolyását, ami az ó-egyiptomiaiaknál ülő helyzetben történt.

32 e) Egyéb feliratok, képek és sztélék ugyancsak bőven szolgáltathatnak gyógyászati vonatkozású adatokat. Elsősorban Lepsius (Denkmäler, etc.) és Erman Denksteine etc.), valamint H, Brugsch (Receueil de Monuments) alapvető műveire gondolhatunk. Példaként említjük meg Bentres-sztélét. vagy a Metternichsztélét. Orvosok szobrai és képei: A leideni gyűjteményben található Iwti orvos szobra. Az istenek sorába emelkedett orvosnak, Imhotep-nek (4. ábra) számos szobra ismert (budapesti Országos Szépművészeti Múzeum, Berliner Ägyptisches Museum, British Museum, etc.). Wreszenski hívta fel a figyelmet a XVII. dynastia korából származó egyik faliképre, amely Nebamon orvost ábrázolja, miközben az egyik szír fejedelemnek készít gyógyitalt. Mariette ismertette Sechmetnach udvari orvos sírját, Lepsius pedig Nesmenau udvari főorvos mastabájának faliképét, amelyen beosztottja mutat be áldozatot az elhunyt emlékének. f) A sírleletekből igen megbízható képet nyerhetünk az óegyiptomiak életéből. Igen jelentős adatokat nyújthatnak a fel-