Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)
1843-tól kezdve pedig a „posztelnik" bojár-ranggal szerepel. Arra a körülményre, hogy Viola doktor mint rendőrségi orvos folyamatosan, megszakítás nélkül működött, utalnak azok az okmányok is, melyeket az 1832. és 1849. között minden egyes évben mint az orvosbizottság tagja írt alá. 1834-től, Mihai Surza Moldva fejedelmévé avatásától kezdve, Viola doktor a fejedelem háziorvosa. 48 Több ízben valószínűleg különféle diplomáciai feladatokkal is megbízták. 49 Ebben az időben anyagi helyzete igen jóra fordult, sőt mi több, a fejedelem hitelezője lett. 50 Jasiban háza volt, melyet Achard fogorvos bérelt. 51 Megemlítjük azt is, hogy Viola (nem tudjuk, mely időponttól kezdve) 1842-ig a Socola szeminárium orvosaként is működött. 1842-ben Cvirnav doktort nevezték ki helyére. Viola egyik alapító tagja volt a Gzihak és Zotta által 1830. januárjában alapított orvosi olvasókörnek. 5 " Majd találkozunk vele, mint az először „Moldo-Romanika Orvostársaság"-nak, utóbb „Jasi Orvosok és Természetkutatók Egyesületé"-nek nevezett egyik alapítójával. 1832-ben részt vett az egyesület alapszabályainak kidolgozásában. 1834-ben az Egyesület alelnökévé választották. Tudományos kapcsolatai voltak a külfölddel is. Levelezésben állott a bécsi és a budapesti akadémiával. 53 1838-ban a budapesti Tudományos Akadémia levelező tagjává választották."'* Német nyelven írta meg „Dietätik für einen Regenten" c. művét, melyet még ugyanabban az évben (1833.) Jasiban román nyelvre is lefordítottak. 5 "' JEGYZET 1 V. I. Bologa és S. Iszák: Adalékok Románia orvostörténetéhez. Orvastudományi Kiadó, Bukarest, 1955. - „Viola doktor, habár zsidó volt, igen jó hírnévnek örvendett..." 3 Lásd 56. sz. jegyzet. ' Ugyanott, B V. Bologa és S. Iszák: i. m. 8 Ugyanott. 11* 163