Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

Valószínűleg a gondnoki hivatal állította ki ezeket a betegek kórházba utalása alkalmával. A beutaltak felvételükkor kórházi ruhát kaptak. Bejövetelükkor használt ruháikat „a betegek ruháinak őrzésére szolgáló helyiség"-ben helyezték el. Ilyennel a kórház már 1790-ben rendelkezett. Később, 1799ben, „a betegek ruháinak őrzésére szolgáló helyiséget polcokkal látták el". Ebben az időben már a betegek bizonyos nyilvántartásáról is szólhatunk, mert a XVIII. század végén említést találunk „a doktor szobájában, a betegek nevének feljegyzésére szolgáló fatáblával" kapcsolatos kiadásokról. Erre a táblára írták fel valószínűleg krétával a kórházba utalt betegek nevét. A kórház fehérnemű-készlete évről évre gyarapodott. Készültek részére ,,ingek, ujjas rövid kabátok, gatyák, továbbá lepedők, takarók, törülközők" stb. Vásároltak a betegek részére, többek között, „orosz kucsmákat" is (úgy látszik, nem lehetett nagyon meleg a kórtermekben, ha „muszka" kucsmákra volt szükség), ezeket azonban valószínűleg csak egyes betegek kapták. A többieket „hálósipkával" látták el. Készíttettek ezenkívül még „abaposztó-ruhákat", „abaposztó-köpenyeket", „abaposztó-harisnyákat", „nemezből készült holmikat". A kórházi ágyak fából voltak, szalmazsákkal, lepedővel, párnákkal és takaróval ellátva. Az egyes ágyak körül Bécsből rendelt, vagy helyben készített festett vászonfüggönyöket alkalmaztak.

13 Minden ágynál egy kis tábla volt. Ezekről már 1800-ban találunk feljegyzést, amikor 3 leit fizettek egy német asztalosnak „a betegek részére készített 60 fatábláért". 1808-ban ismét „kis táblákat" készíttetnek minden betegágyhoz és ezeket a következő években rendbehozatják. Az egészségügyi berendezésekről már a XVIII. század végéről találtunk feljegyzéseket. így a ,,fürdők"-ről (ezek fából készült fürdődézsák voltak), valamint „a betegszobákba bevihető székekről".

14 A vizet a kórház előtt levő kutakból „sajtárokban" szállítot-