Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

nek következtében, s a bányából holtan húzzák ki őket." (Idézi Neamtu, id. mű 89. 1.) Keveset tudunk a bányavidék orvosi ellátásáról. Egyes kortársi adatok tanúsága szerint a nagy bányák mellett chirurgusok működtek. Felkészültségük azonban sekélyes, a magas díjazás pedig a bányászok többsége számára segítségüket hozzáférhetetlenné tette. Igen jellemző, hogy a felsőbányai bányászok egy 1751-ből származó kérvényben feletteseiktől azt kérik: alkalmazzanak számukra egy államilag fizetett orvost, és az ingyenesen kezelje őket. (Neamtu, id. mű 90. 1.) Létezik ugyan „bányász-láda". A bányászok fizetéséből rendszeresen levonnak bizonyos összegeket betegség esetére — kezelésre vagy segélyezésre —, de a „bányász-láda" körül súlyos visszaélések történtek. A helyzet lényegileg alig változott a XIX. sz. első felében, amint azt Oroszhegyi Szabó Józsának az erdélyi arany vidékről szóló orvosi monográfiájából kitűnik. (Lásd Izsák S.: „Despre o topografie medicalá necunoscutá, Istoria Medicinei, Edit. Med. 1957, 164—183. 1.) Hogy milyenek lehettek a munkaviszonyok, arról fogalmat alkothatunk magunknak abból, amit Braun Eduard angol orvos a sokkal fejlettebb Körmöcbányáról ír 1669—70-ben: „Mint beszélik, e bányában 4 föld alatti helyen 28 ember halt meg egyszerre a rossz gőzöktől... Sok alkalmatlanságot okoznak e gőzök. Ök azonban következőleg segítettek magukon. Ugyanis az aknában végig csövet alkalmaztak s egy keresztbefektetett deszkát fel és alá húztak és bocsátották le, miáltal a levegőt mintegy kiszivattyúzták." (Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten, összegyűjtötte és jegyzetekkel kísérte Szamota István, Budapest, 1891. 411. 1.) De amíg Felső-Magyarország bányavidékein már a XVI. sz. óta léteztek „ispotályok", Erdélyben még a XVIII. sz. végén sincs semmiféle bányász-„kórház". Hasonló jellegű értesüléssel Erdélyre vonatkozóan legelőször 1833-ban találkozunk Rézbányán (Báita) 4 ágyas „fektető" működik. (Grosz Lipót: Emlékirat a hazai betegápolási ügy keletkezése, fejlődése és jelenlegi állásáról. Buda, 1869. 300.)