Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

séges élet törvényeinek megismerése már a betegségek legyőzésének kulcsát is kezükbe adja. Az egészséges élet szabályainak népszerűsítésére törekszik a német Hufeland 1798-ban kiadott munkája a „Makrobiotika" is. Hufeland művében már központi helyet foglal el az a kérdés, melyek az életet megrövidítő káros tényezők és mit kell tennünk kiküszöbölésükre. Akárcsak Tissot és Faust, Hufeland is látja a tőkés társadalmi viszonyok alakulásának kedvezőtlen befolyását a nép egészségére. Ez nála az „egészséges falu" és az „életet megrövidítő" városi élet ellentétének formájában jelenik meg — a „természethez való visszatérés" rousseau-i elvének hangoztatásával. I. P. Frank (1779—1819) német és Huszti Zakariás (1786) magyar orvos munkája már egy lépéssel tovább megy: a közegészségügy kérdéseinek állami rendezését követeli. De jellemző módon —• a közegészségügy kérdéseinek megoldását mindketten a felvilágosult uralkodóktól várják. Magyarországon és Erdélyben is a haladó szellemű orvosok felfigyelnek az egészségügy kérdéseire. Tissot munkáját 1772ben Marikovszki György magyarra fordítja és magyarázatokkal látja el. Hufeland is hamarosan magyar tolmácsolót kap Kovács Mihály személyében (1799). Huszti Zakariás 1786-ban 1000 oldalas művében — a „Discurs über Medizinische Polizei"-ban — a közegészségügy állami rendszabályozását követeli, de úttörőmunkája igen szegényes hazai vonatkozásókban. A népszerű egészségtannak, s ugyanakkor a környezet és munkaegészségtannak a tőkés viszonyok kialakulása által felvetett kérdései Erdélyben legelőször Mátyus István művében vernek visszhangot, nyernek megfogalmazást. * * * Kibédi Mátyus István (1725—1802) kortársa volt a magyar felvilágosító mozgalom kibontakozásának. A róla szóló életrajzi adatok igen szegényesek. Kibédi szegény szülők gyermeke. A marosvásárhelyi Ref. Kollégiumban