Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Prof. Melly József: Fodor József és Markusovszky Lajos

hézagot töltött be, hiszen az első magyar crvcsi folyóirat, az Orvosi Tár, mely ugyan 1831-ben megindult, 1848 végén véglege­sen megszűnt, tehát majdnem 9 esztendeig semmiféle szellemi termék sem fogta össze és serkentette a magyar orvostudomány művelőit és semmiféle orgánum sem tájékoztatta rendszeresen a magyar orvosokat az orvostudomány haladásáról. Az Orvosi Hetilap szerkesztői örök érdemeket szereztek azzal, hogy szellemi kapcsolatot teremtettek a magyar orvosok között és ebben a tevékenységükben Markusovszky Lajos járt az élen. Ezt a nehéz munkát soha nem lankadó szorgalommal végezte és annak sorén nemcsak nagy szellemi mozgást indító közleményeket írt az egye­temi tanításról, a tanszékekről, az egyetemi építkezésekről, hanem emellett még fáradhatatlanul toborozta a munkatársakat, s 1 őz­ben szellemileg felkészült mindarra a nagy feladatra, amelyeknek későbbi konkretizálásával olyan hervadhatatlan érdemeket szer­zett. Most már az Orvosi Hetilap körül csoportosult a magyar orvostudomány akkori szellemi elitje, és alul Markusovszkynak legnagyobb segítsége Balogh Kálmán, a gyógyszertan későbbi rendkívüli tehetségű professzora volt. Az Orvosi Hetilap Marku­sovszky nak nagyon a szívéhez nőtt, hiszen a lap 1888-ig, vagyis 32 és fél éven keresztül az ő szerkesztésében vitte a tudomány új eredményeit a magyar orvosok íróasztalára. Markusovszky a legnagyobb magyart, Széchenyi István grófot követte akkor, amikor már 1858-ban elhatározta, hogy nagyen körülnéz a művelt világon és az utazásai során szerzett tapasz­talásait felhasználja a magyar elmaradottság megszüntetéséie. Az 1858. évben Korányi frigyessel és Hirschler Ágostonnal nagy •utat tettek Németországban, Franciaországban. Angliában, majd 1859-ben szeretett Felvidékét járta végig, hogy az ottani kiváló fürdőhelyeket tanulmányozza (Trencsén, Pöstyén, Szliács, Vihnye), hogy azokat miképpen lehet a gyógyítás érdekében jobban fel­használni és felvirágoztatni. Az 1802. esztendőben Angliában négy hónapig tanulmányozta a közegészségi viszonyokat, külö­nösen a New Sydenham Society tevékenységét és ezekről a tanul­mányairól mindig az Orvosi Hetilap hasábjain számolt be. Az angliai tanulmányai és különösen, az I8b0-ban, az egyetemen a magyar előadási nyelv kötelezővé tétele után fogott hozzá ahhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom