Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)
Dr. Antal József: Felletár Emil, a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága
nyező vizsgáló eljárástól joggal megkövetelhetett az egyén és állam. Az első kérdésre választ kaphatunk az egykorú törvényszéki orvostanok, rendeletek, útmutatások továbbá a szakirodalom átnézése után. Ezek azért érdekesek, mivel határozottan utalnak a vizsgálatok teljesítésónéi a gyógyszerész szerepére. Molnár János 1814-ben megjelent könyvében 8 a következőket írta : ,,Az eddig elől számlált mérgeknek kémiai vizsgálását véghezvihető akármely Diplomatieus Patikárius az orvos Doctoroknak útmutatása szerint. . ." ,,Ha pedig a méreggel való megétetés felőli is gyanússág vagyon : akkor a (vizsgálathoz szükséges) harmadik személy lészen a' Helybeli Patikárius; mivel a Patikáriusnak tudnia kell a Természeti Históriát a Ohemiát, mind Theorice mind Praetiee : azonban a Patikáriusnak meg vágynak mindenféle szükséges Kemencéi, Lombikjai, Retortái, minden ehemiai eszközei : azon>)aii mindenféle Reagensek is kéznél vágynak. Tehát a' Doktornak jelenlétében* és útmutatása szerint, minden Üvegekben talált nedvességeket a' melyekben legkisebb gyanússág lehet is, a chemia szerint meg kell vizsgálnia". Igen érdekes sorokat találunk Korács Mihály már idézett könyvében : ,,A' szerárosok (patikárosok) a' kik Magyarországon csak a törvényes orvosi vizsgálat után szoktak mesterségek szerint alkalmaztatni, kötelesek elvállalni minden vonogatás nélkül a felsőbb orvosi hivataltól rájuk bízatott ehemiai vizsgálatokat vagy szétbontásokat (analysiseket) melyek az orvosi törvényszéken előforduló kétséges eseteknek megvizsgáltat ásókra szükségesek. Ez a* rendelés a'nál szükségesebb, mennél inkább a törvényszéki orvosoknak az ő hivatalbeli foglalatosságaik miatt részint idejek nincsenek, részint a' titkászi (chernikusi) munkákban a szükséges gyakorlati (praktikus) ismeretek és gyakorlások nélkül szűkölködnek, részint a megkívánható készülékek és pedzők (reagensek) s' t. e. e. nélkül vannak. Azon * Ez igen sok vitára és összeütközésre adott okot. A múlt század neves törvényszéki vegyésze Ottó Róbert könyvében* erről így nyilatkozott: ,,A vizsgálatot a megbízott vegyész egyedül hajtsa végre, a törvényszéki orvosok gyakran kívánt jelenléte haszonnélküli, sőt terhes és hátrányos. Dolgozhat-e valaki kellő nyugalommal, ha olyan egyén van jelen, ki esak unatkozhat s sóvárogva várja a vizsgálat végét."
