Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. DADAY ANDRÁS: Schoepf Ágoston a pesti egyetemen
A továbbiakban Schoepf felveti a kérdést, hogy erői vajon megífelelnek-e a gyermekgyógyászat előadásának? „Nem feladatom — írja —, hogy saját tehetségeim bírája legyek, mégis megemlítem, hogy két éven át a nagy páviai kórházintézetben szerzett gyakorlatom, Bécsben egy év alatt, továbbá sok más kórházban és árvaházban, végül saját nehény éven tartó magánpraxisomban sok említésre méltó és az új gyógyászati eljárás körébe tartozó gyakorlati esettel volt dolgom. Ezért nem vagyok szerénytelen, hogy reménnyel vállalhatom el, hogy a hallgatóságnak haszonnal fogom a tudományt előadni. Ezt annál inkább remélem, mert nagyon közeljövőben fogom orthopediai intézetemet megnyitni és az ég segítségével még nagyobb gyakorlatra fogok szert tenni a gyermekbetegségek körében. Ha 3 félévvel ezelőtt úgy alakultak volna a dolgok, mint most, kétségtelenül a nő- és gyermekgyógyászati kathedrát kértem volna a történeti helyett." Schoepf beadványa végén megemlíti, hogy a gyermekgyógyászatot a szokásos úttól eltérően hasznosabban és gyakorlatiasabban akarja előadni s erről a szándékáról írásos tervezetet mellékel. Sajnos, ezt az igen fontos iratot nem sikerült megtalálni. 13 Egy nappal később, 1835. október 12-én már magánlevélben kereste fel Lenhossékot. Ez a levél bizonyíték arra, hogy a két férfi között a szokásos udvariasságon túl szorosabb, sőt baráti kapcsolat fejlődött ki, amit talán az is elősegített, hogy ebben az időben Lenhossék fia, József, a későbbi bonctan-tanár, Schoepf családja körében lakott, valószínűleg fülbaja kezelése céljából. „Családom növekedése — írja Schoepf — nem engedi meg a túlságos szerénykedést, kell keresni a munkát és a dicsőséget, de a hasznosat is. Kényelmesség lenne ezeket néha az Istenekre bízni, mintsem magunkat törni értük. A gyermekgyógyászat előadása érdekében beadtam az újabb kérvényemet. Tégy vele, amit akarsz. Tartsd meg, módosítsd, az ilyen dolgokban nem vagyok járatos, — vagy dobd el és semmisítsd meg. Akármit megtagadsz tőlem, megnyugszom és hallgatok, csak megmaradj pártfogó barátomnak. A Te Józsefed nagyon szép lelkű, nagy kincs birtokában van és mind nyájunk szeretetét mesterkéltség nélkül megnyerte a maga számára. Ez a fiú kiváló tehetségű, lelkének jósága felülmúlhatatlan." 1 *
