Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. DADAY ANDRÁS: Schoepf Ágoston a pesti egyetemen

vostudomány meggyökereztetéséhez, megszilárdításához és mi az az új, ami mindenikben felbukkan. Felsorolnám korszakonként, menynyire befolyásolták a psychologia és gyógyászat, sőt magának az orvostani és sebészeti tudományos gyógyászatnak kialakulását a különböző segédtudományok: philosophia, fizika, kémia, ásványtan, álattan, növénytan, az emberi test anatómiája, az egészséges és beteg ember anatómiája. Megemlíteném, milyen felfedezések merültek fel a gyógyszerkészítésben, a gyakorlati orvostudományban és sebészetben, a sebészeti műtétekben, a szülészetben, szemészetben, fogászatban? Milyen járványok fordultak elő korszakonként a művelt világban, a tapasztalat milyen eljárást állandósított, okaik, diagnózisuk és kezelésük tekintetében? Milyen fajta betegségek ütötték fel fejüket hajdan, amiket ma már alig tudunk megfigyelni és milyen betegségek keletkeztek az új korokban? Ezután milyen fajta testi vagy lelki betegségeket ismerünk tüzetesebben és melyek azok, melyeknek arculatát még mindeddig kevésbé ismerjük. Legvégül milyen intézkedések foganatosítása lenne kívánatos, hogy az orvostudomány tökéletesen végezhesse feladatát. Ezen fejtegetésekhez orvostani és sebészettani irodalmat csatolnék, hogy a hallgatók megismerjék minden korszaknak legjellegzetesebb, legfontosabb és leghasznosabb munkáit.'-10 Azért ismertettem Lenhossék nagyszerű felismerését az orvostörténelem előadásának szükségességéről és Sdhoepf modern előadástervét majdnem egészében, hogy rávilágítsak arra, mily fontosnak tartotta Lenhossék már 100 évvel előbb az orvostörténelem nyilvános tanítását. Mi, akik ma orvostörténelmi kutatások sorozatával szolgáljuk a tudományt, elismeréssel adózunk a két úttörőnek. Kettejüké az érdem, mert a gondolat, kivitelezés nélkül a múlté lett volna. Alig száradt meg Schoepf kérvényén a tinta, amikor 1835ben kiadta első magyar nyelvű munkáját „Orvosi rendszerek, gyógymódok" címen. Tulajdonképpen ebből ismerte őt meg művelt közönségünk és a magyar orvosi rend. És alig telt el újabb négy hónap, amikor az Akadémiához tagajánló levél érkezett ezzel a szöveggel: „Schedel Ferenc rendes tag, levelező tagnak ajánlja Schoepf Auguszt orvost, az „Orvosi rendszerek és gyógymódok" szerzőjét, sokáig külföldön tudományos készületekkel foglalkozott s most magát a magyar litte-